A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézete és a Ludovika Collegium (LC) közös szervezésében rendezték meg Az amerikai elnökválasztás hatása a magyar külpolitikára és külgazdasági mozgástérre című rendezvényt december 9-én, az egyetem Orczy Úti Kollégiumában.
Tinkó Máté, az LC programigazgató-helyettese köszöntő beszédében kiemelte, hogy a kollégium pedagógiai programján túlmenően célja a hallgatók gyakorlati tudásának bővítése, a tapasztalatok megosztásának lehetősége, valamint a szakmai kapcsolatok kiépítése.
Tárnok Balázs, az NKE John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója hangsúlyozta, hogy e rendezvény egy eseménysorozat második állomása, az első novemberben zajlott, amikor az elnökválasztás eredményeit értékelték. A jelen rendezvény középpontjában az amerikai elnökválasztás a magyar külpolitikára és külgazdasági mozgástérre gyakorolt politikai hatása állt.
A részt vevő szakértők – köztük Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa, Csiki Varga Tamás, az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa, Pásztor Szabolcs, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdasági Tanszék egyetemi tanára, valamint Eszterhai Viktor, az NKE John Lukacs Intézet tudományos munkatársa – három különböző megközelítésből vizsgálták a témát: elemezték Biden- és az első Trump-adminisztráció tapasztalatait, majd a második Trump-elnökség várható lépéseit is értékelték.
A szakértők kiemelték az első Biden-adminisztráció kapcsolati rendszerének átpolitizálódását, amely a diplomáciai viszonyok romlásához vezetett. A politikai nézeteltérések élesebbé váltak az amerikai és a magyar kormányzat között, ami jelentős hatással volt a kétoldalú kapcsolatokra. A szakértők a két ország gazdasági kapcsolatait is megvitatták. Csizmazia Gábor rámutatott, hogy Washington az akkori amerikai stratégiai érdekeket a kül- és belpolitika összefonódásának tükrében értékelte. Pásztor Szabolcs emlékeztetett, hogy 2022-ben az Egyesült Államok egyoldalúan felmondta a Magyarországgal korábban kötött, 43 éve érvényben lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy gazdasági téren jelenleg is komoly amerikai érdeklődés mutatkozik Magyarország iránt, függetlenül a politikai üzengetésektől.
A szakértők hangsúlyozták, hogy Donald Trump első elnöksége más politikai környezetben zajlott, mint a második. Megfigyelhető volt, hogy a republikánusok körében nem volt megfelelő ismeret az Európai Unió intézményi működéséről. Csiki Varga Tamás rámutatott, hogy a védelempolitikában az első Trump-adminisztráció tapasztalatait érdemes figyelembe venni, hangsúlyozva az európai államok önálló védelmi intézkedéseinek szükségességét. Véleménye szerint Európa védelmi kérdések tekintetében jelenleg nem játszhat tárgyalópartnerei szerepet a nemzetközi porondon.
A mostani elnökség idején a politikai kapcsolatok és a lobbi kulcsfontosságú szerepet töltenek be a nemzetközi kapcsolatokban, különösen a gazdasági együttműködések formálásában, Washington fókuszában ugyanis a diplomáciai kapcsolatok javítása áll, míg a magyar érdekek folyamatosan figyelembe veszik a nemzetközi politikai dinamikát. Csizmazia Gábor hangsúlyozta, hogy a transznacionalista felfogás miatt Washington minden kezdeményezés alapvető partnere marad, elkerülhetetlenül befolyásolva e kapcsolatokat. A következő hónapokban kritikus kérdés, hogy a magyar kormányzati intézkedések és politikai kapcsolatok hatékonyan reagáljanak a nemzetközi változásokra.
Eszterhai Viktor kiemelte, hogy Magyarországnak meg kell próbálnia a stratégiai céljait szem előtt tartva olyan alkut kötni Washingtonnal, hogy a Kína-politika legfontosabb eredményeit megtarthassa. . A szakértő hangsúlyozta, hogy amennyiben ez nem sikerül, a cél az időnyerés lesz.. Emellett rámutatott arra, hogy NATO és EU-tagállamként felmerül a kérdés, hogy Magyarország gazdaságilag mennyire lehet semleges.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes