Kiskorúak védelme versus adatok védelme – az életkorhoz kötött ellenőrzés és annak kihívásai (Protection of minors vs protection of data – the challenges of age verification and age appropriate designs) címmel a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) december 4-én szakértői workshopot szervezett az egyetem John Lukacs Társalgójában. Az Európai Unió soros elnökségi programjának részeként megtartott esemény résztvevői megvitatták, miként lehet technikai eszközökkel védeni a gyermekeket az online térben lévő nemkívánatos tartalmaktól. A rendezvény célja az volt, hogy a különböző szereplők bevonásával megtalálja az egyensúlyt a gyermekvédelmi és adatvédelmi törvények alkalmazásában.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese köszöntőjében üdvözölte a konferencián résztvevőket. Kiemelte, hogy az Európai Unió magyar soros elnöksége által szponzorált esemény részeként megszervezett konferencia lehetőséget biztosít a technológia, politika és gyermekvédelem metszéspontjában álló sürgető témák megvitatására. Mint mondta, az egyetem jelentős szerepet játszott a magyar soros elnökség sikeres megvalósításában, és büszke arra, hogy olyan oktatási és kutatási erőforrásokkal rendelkezik a Ludovika, amelyek lehetővé teszik az ilyen és ehhez hasonló jelentőségű események lebonyolítását. A rektorhelyettes hangsúlyozta: „A technológia minden egyes aspektusa átjárja életünket, így a gyermekeink biztonságának és jólétének garantálása mindannyiunk közös felelőssége lett, ezért ez nem csupán szülői aggodalom, hanem technikai kihívás is.” Az alapvető értékek közé tartozik a gyermekek védelme, a magánélet védelme és a biztonságos, befogadó online terek elősegítése. Ez különösen lényeges, mivel a feltörekvő technológiák, mint például a mesterséges intelligencia új lehetőségeket kínálnak a sebezhető csoportok védelme, ugyanakkor potenciális kihasználásukra is. Az alapvető jogok megőrzése elengedhetetlen, beleértve a magánélethez való jogot, az adatvédelmet és a felelősségteljes digitális tartalomhasználat szabadságát. Ezen egyensúly megteremtése komoly kihívást jelent, és áttörő kutatást, valamint jelentős együttműködést igényel a különböző szektorok között.
June Lowery-Kingston, az Európai Bizottságon belül működő, egyebek mellett többnyelvűséggel és biztonságosabb internettel foglalkozó csoport vezetőjének bevezető előadása a digitális világ gyermekekre gyakorolt hatásáról szólt. Mint mondta, a digitális platformokhoz való korai hozzáférés aggasztó, mivel a gyerekek káros tartalmaknak vannak kitéve, ezért szükséges a védelmük biztosítása. Az ausztrál modell például radikális megoldásokat javasol a gyerekek online védelme érdekében. Emellett hangsúlyozta a gyermekek jogait, mint a véleménynyilvánításhoz és az oktatáshoz való jog. A technológiai megoldások, mint a korosztály-ellenőrzés, kulcsszerepet játszanak a gyermekek védelmében, miközben biztosítani kell az adatvédelmet is. Kiemelte, hogy a jogi keretek jelenleg hiányosak, de számos tagállam kezdeményezéseket indított a helyzet javítására. A digitális identitás és az úgynevezett európai digitális személyiadat-tárca is szerepet kapott a jövőbeli szabályozások tervezésében, amely célja a gyermekek védelme és a zökkenőmentes online biztonság megteremtése.
A bevezető előadások utáni panelbeszélgetésen, amelyen Jeremy Bonan, a franciaországi ARCOM igazgatóhelyettese, Stock-Kondrát Flóra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jogi szakértője, George Billinge, az Illuminate Tech alapítója, Marisa Jimenez Martin, a Meta közpolitikai igazgatója és az EU-ügyekért felelős helyettes vezetője, valamint June Lowery-Kingston vettek részt, Michèle Ledger, a Cullen International gyakorlatvezetőjének moderálásában. A beszélgetés a gyermekek online védelmével kapcsolatos kihívások és stratégiák mélyreható elemzésére összpontosított, különösen a kor-ellenőrzés és a szabályozói keretek vonatkozásában. Stock-Kondrát Flóra kiemelte Magyarország megközelítését, hangsúlyozva a részletes irányelvek kidolgozásának szükségességét, valamint a digitális szolgáltatási koordinátorok szerepét. George Billinge, az Illuminate Tech képviseletében az ausztrál kormány korbiztosítási technológiai kísérletéről beszélt, hangsúlyozva a hatékony és nem diszkriminatív megoldások létfontosságú szerepét. Marissa Jimenez Martin, a Meta képviselőjeként, a vállalat online gyermekvédelmi erőfeszítéseit tárgyalta. A diskurzus során az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendeletéhez (Digital Services Act: DSA) hasonló szabályozások betartásának érvényesítése és a megfelelő tervezés szükségessége is terítékre került az online platformok biztonságának garantálása érdekében.
A délutáni panelbeszélgetés során, amelyen Baracsi Katalin családjogi és infokommunikációs szakjogász, internetjogász, Jeremy West, az OECD-n belül működő Digitális Biztonság és Biztonsági Egység vezetője, Manon Baert, a 5RightsFoundation EU képviseleti és politikai tisztviselője vettek részt, a fentebb említett DSA rendelet és annak következményei kerültek a középpontba az online biztonság és a gyermekvédelem szempontjából. A DSA célja, hogy egyenlő versenykörnyezetet teremtsen a digitális világban, magas szintű biztonságot és védelmet nyújtva a kiskorúak számára. A szabályozás a nagy online platformokra összpontosít, szigorúbb kötelezettségeket róva azokra, akik jelentős EU-s felhasználói bázissal rendelkeznek. A beszélgetés során a résztevők hangsúlyozták a végrehajtás kihívásait, a világos irányelvek iránti szükségletet, valamint a korhatárnak megfelelő tervezés egyértelmű fontosságát. A szakértők különösen a magánélet és a biztonság integrálásának kérdését emelték még ki, alátámasztva a gyermekjogok tervezésbe való beépítésének jelentőségét. A panel emellett foglalkozott a technikai szabványok szerepével és a szabályozók, valamint az érdekelt felek közötti együttműködés szükségességével is.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes