Az amerikai magyarság kiemelt teljesítményeiről rendezett panelbeszélgetéseket a John Lukacs Intézet a Fabriczy Kováts Mihály Emlékév keretében szeptember 23-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE). A Magyarok az Amerikai Egyesült Államokban című rendezvényen a téma elismert szakértői ismertették a magyar-amerikai kulturális hidakat az elmúlt három évszázadban erősítő személyeket és mérföldköveket.
Az amerikai magyarság eredményeinek kiemelésére találó hely a John Lukacs Társalgó – emlékeztetett Prőhle Gergely, a John Lukacs Intézet programigazgatója, aki megnyitóbeszédében azt is hangsúlyozta, hogy a híres magyar-amerikai történész szellemiségével összhangban nem szabad csak a múlton merengenünk, Fabriczy Kováts Mihály emléke pedig komoly erőt ad a jövőre vonatkozóan is. Prőhle Gergely felhvta a figyelmet, hogy a magyar államnak fontos feladata a magyar nemzeti emlékhelyek megőrzése, melyben utóvédharc zajlik.
Pintér Zoltán, a Fabriczy Kováts Mihály Baráti Egyesület elnöke megjegyezte, hogy az amerikai reguláris könnyűlovasság társalapítója Fabriczy Kováts Mihály és Kazimierz Pułaski voltak, ám a lengyel gróffal ellentéteben a magyar huszárezredesnek az utókor inkább csak feledést hozott. A Fabriczy Kováts Mihály Baráti Társaság és partnerei – a washingtoni Kossuth Foundation és a Hungary Foundation – törekednek a történelmi panteon méltó polcára emelni a legnemzetközibb magyar huszárt. Pintér Zoltán hozzátette, világraszóló alkotások és karrierívek sora bizonyítja, hogy a magyar tehetségek magva termékeny talajra lelt az Egyesült Államokban.
Az első panelbeszélgetés az amerikai történelemből emelt ki emlékezetes magyar teljesítményeket. Dr. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa Haraszthy Ágoston kaliforniai borkultúrában játszott szerepét ismertette, rávilágítva a magyar útleíró és szőlész kalandos életútjára. Barta Róbert, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének igazgatója bemutatta a hármas identitású John Lukacs munkásságát, emlékeztetve arra, hogy a történész megjósolta: a többpártrendszerű demokráciák a tömegmédia hatására populista rendszerekbe torkollhatnak. Glant Tibor, a Debreceni Egyetem docense ismertette Szabó Gábor jazzgitáros életútját: az 1956-ban emigrált zenész nemcsak az amerikai jazz neves képviselőivel dolgozott együtt, hanem az 1970-es évektől többször látogatott Magyarországra, ahol úgy játszott jazz zenét, hogy az utóbbit a kommunista rendszer 1956-tól csupán tűrte, illetve korábban tiltotta, Szabónak pedig vélhetően fontos szerepe volt ebben a változásban.
A rendezvény nemcsak a kiemelt magyarok történetével foglalkozott, hanem betekintést nyújtott az amerikai magyarság életébe is. Gazsó Dániel, az NKE tudományos munkatársa röviden ismertette a tengerentúli magyar diaszpóra intézményesülésének folyamatát, emlékeztetve arra, hogy az 1960-as éveket követően megjelent az úgynevezett „diaszpórikus felelősségvállalás” gyakorlata, mely a tengerentúli magyar közösségek esetében a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarok megsegítésére irányult. Ez a folyamat segítette a diaszpóraközösségek kapcsolathálójának megerősítését. Másrészt a nagyobb politikai emigrációs hullámokat – a ’45-ösök, a ’47-esek és az ’56-osok érkezését – követően, az utánpótlás hiányában egyre fontosabbá vált a fiatalabb, már külföldön született generációk bevonása a közösségi életbe. Az ezzel kapcsolatos célok megfogalmazása jelentősen megváltoztatta a diaszpóraszervezetek működését, egymáshoz való viszonyulását.
Ennek megfelelően a második panelbeszélgetés a napjainkban az Egyesült Államokban élő magyarokat helyezte előtérbe. Andrea Lauer Rice, a Hungarian American Coalition és a Hungarian Diaspora Council elnöke áttekintette az amerikai magyarság kulturális értékeinek megőrzésére irányuló kezdeményezéseket. Az évente megrendezett Atlanta Hungarian Festival alapítója külön ismertette a Hungarian American Coalition ösztöndíj-programjait, ugyanakkor emlékeztetett a szervezet magyar-amerikai közösségépítő programjaiban, valamint a Kárpát-medencében élő magyarság emberi jogi támogatásában játszott szerepére. Jókay Károly, a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság ügyvezető igazgatója a Fulbright Ösztöndíj Program kapcsán jegyezte meg, hogy az nemcsak magyar oktatói és kutatói karriereknek biztosít lendületet, hanem számos esetben segítette elő amerikai állampolgárok magyar gyökereinek meglelését.
Anna Stumpf Smith Lacey, a Hungary Foundation ügyvezető igazgatója szintén kiemelte az amerikaiak és magyarok közötti kulturális hidak építésének jelentőségét, egyúttal felhívta a figyelmet a HuGo online alkalmazásra, amely a magyar kultúra (többek közt a gasztronómia, az építészet és az oktatás) szempontjából releváns egyesült államokbeli helyeket rögzíti. A Hungary Foundation ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, hogy a magyarok már a kezdetektől fontos szerepet játszottak az Amerikai Egyesült Államok történelmében, így 2026-ban az ország alapításának 250. évfordulójának ünnepléséhez szorosan köthető a magyarság értékeinek és teljesítményeinek emlékezete is.
Szöveg: Csizmazia Gábor
Kép: Szilágyi Dénes