A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye és az Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtára május 30-án rendezte meg a Trianon enciklopédiáról szóló szakmai panelbeszélgetését. Az Ablonczy Balázs, Hatos Pál, Nagy Szabolcs, Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba által szerkesztett kötet a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában jelent meg 2023-ban.
Mészáros Zoltán, az NKE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója megnyitóbeszédében kiemelte, hogy a kötet olyan részletekre derít fényt, amelyek eddig nem volt ismertek a nagyközönség előtt. „Hiánypótló mű született” – emelte ki a főigazgató. Hangsúlyozta, hogy Trianon olyan történet, amelyről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen nem oldottuk meg, ezért kell, hogy ez a történelmi esemény újra a közbeszéd része legyen.
Gyurcsík Iván rektori tanácsadó, valamint a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője köszöntőjében részletezte, hogy a műhely 2022-es megalakulása óta számos konferenciát szervezett, valamint két éve decemberében indult a könyvbemutató-sorozatuk is és ez a mostani a nyolcadik ilyen esemény. Emlékeztetett, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4-e 2010-től a Nemzeti Összetartozás Napja hazánkban és a mostani műhelybeszélgetéssel is a 104 évvel ezelőtti eseményekre is megemlékeznek.
„Hogy bomolhatott fel egy ezer éves történelmi királyság pár hónap alatt?” – tette fel a kérdést Gyurcsík Iván a meghívott vendégeknek. Zahorán Csaba, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a kötet egyik szerkesztője és szerzője szerkesztője kiemelte, hogy rengetegen írtak és írnak Trianonról, az eseményt kutató történészeknek a kötelességük, hogy beszéljenek a kutatásaik eredményéről a szerteágazó értelmezések ellenére. Mint mondta, ők ezzel az enciklopédiával közérthetővé kívánták tenni a különböző diskurzusokat. Hozzátette, hogy a Trianon traumát szerinte a téma kibeszélésével lehet kezelni, amelyhez ez a kötet hozzájárul.
Halász Iván, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszékének vezetője kifejtette: hasznos vállalkozás a kötet, különlegessége, hogy a szócikkek két-három oldal terjedelműek, amelyek olvasmányosak és lefedik a magyarországi közoktatási diskurzust.
A tanszékvezető kitért a lexikonok és az enciklopédiák közötti különbségre, és nemzetközi tudományos közegben helyezte el a vállalkozást. Kiemelte a centenáriumok jelentőségét, egyrészt megfelelő történelmi távlatot, másrészt általában megfelelő anyagi fedezetet biztosítanak a kutatáshoz. Továbbá kitért a Trianonnal kapcsolatos szomszédos országbeli kutatásokra, ahol ezek főleg az 1918-as államalakulások kapcsán zajlottak. Szlovákiában például sok olyan tanulmány született, amely helyi és regionális folyamatokkal foglalkozott, például Roman Holec tollából. A magyar és a külföldi történészek kutatásainak eredményei sokszor hasonlóak, de perspektívájuk mégis eltérő.
A kézikönyv szerzői 74 szócikkben mutatták be a trianoni kérdéskör egy-egy témáját: a történelmi Magyarország felbomlásával és a régió átrendezésével kapcsolatos eseményeket, személyeket és jelenségeket.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes