A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye és az Egyetemi Könyvtár Központi Könyvtára szervezésében került sor Manzinger Krisztián: Magyarország területi változásai a 20. században című új könyvének bemutatójára március 7-én délután.
A program elején Mészáros Zoltán, az NKE Egyetemi Könyvtárának főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta: sokadik közös rendezvénye e bemutató a könyvtárnak és a Kisebbségpolitikai Kutatóműhelynek, amely azért is örvendetes, mert egy könyvbemutató az egyetemek hármas feladatának képes megfelelni: a képzésnek-oktatásnak, a kutatásnak, és a felhalmozott tudás disszeminációjának. E kötet egyetemi jegyzetként is használható, kutatómunka előzte meg, és a széles nagyközönség is haszonnal forgathatja.
Gyurcsík Iván, rektori tanácsadó, a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője felidézte a műhely másfél éves működését, és szólt arról, hogy annak fontos mérföldkövét jelenti a könyvtárban helyett kapott Kisebbségpolitikai Különgyűjtemény létrejötte. Emlékeztetett arra is, hogy sorrendben ez immár a hetedik közös, azaz a könyvtárral együttműködésben szervezett könyvbemutató. Az efféle események értéke egyebek mellett az az aktív beszélgetés, diskurzus, amely elindulhat egy-egy frissen megjelent kötet apropóján.
A nyitóbeszédeket követően vette kezdetét az a panelbeszélgetés, amelyben Gyurcsík Iván mellett Vizi Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének docense kérdezték a Patrocinium kiadó gondozásában megjelent kötet szerzőjét, Manzinger Krisztiánt, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusát, mb. tanszékvezetőjét, az NKE John Lukacs Intézetének munkatársát.
Vízi Balázs jelezte, jóllehet a könnyen olvasható, karcsú kötet súlyos kérdésekkel foglalkozik, szerencsés, hogy a kisebb horderejű ügyek is helyet kaptak benne. Hiszen azt tudjuk, hogy a nagy történelmi kataklizmák jellemzően határváltozásokkal jártak, ám az kevéssé ismert, hogy időnként például természeti változások nyomán – tipikusan ilyen helyzet a folyómedrek módosulása – is módosulnak az államhatárok. „A teljesség igényével készült a kötet, mégis, már most sejthető, hogy lehet majd második, egyben javított kiadás. Ugyanakkor könnyed könyvet szerettem volna készíteni, amely a lehető legkevesebb betűvel a lehető legtöbbet mond, s amelyet vaskos irodalomjegyzék segít” – jelezte a szerző. Manzinger Krisztián célja, mint mondta, nem új kutatási eredmény ismertetése volt, bár a Trianon 100 Kutatócsoport eredményeire nagyban támaszkodott. Sokkal inkább egy kézikönyv írására törekedett, amelynek alapvetően az egyetemisták a célközönsége, ám a szép és igényes (térkép) illusztrációk mindenkit olvasásra buzdítanak.
A beszélgetésben szó esett a határmegállapító bizottságok szerepéről, a korabeli magyar politikusok ezen intézményhez kapcsolódó elvárásairól, a Millerand-levélről, amely a határok későbbi módosításának felvetésével hiú reményeket keltett a magyarokban, valamint a területcserékről és a kisebbségvédelemről is. Az eseményről részletesen a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes