Miért rémálom a mesterséges intelligencia szabályozása? Kimaradhat-e a közszféra a technológiai változásokból? Képes-e Európa úttörő lenni a digitális kormányzás területén? Nemzetközi szakértők kerestek válaszokat e kérdésekre az egyetemen.
Mesterséges intelligencia (MI) a kormányzatnak címmel rendezett nemzetközi műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) október 3-án a Ludovika Főépületben. Török Bernát, az ITKI intézetvezetője köszöntőjében elmondta: a mai esemény az első lépés egy új egyetemi stratégia megvalósításában. Fontos cél ugyanis, hogy a hallgatók, akik a jövő közigazgatási szakemberei lesznek, felelősséggel legyenek képesek használni a fejlett technológiát, így az MI-t is a kormányzás területén. Az egyetem kutatóintézetei eddig is komoly eredményeket tettek elérhetővé a témában. Ami még hiányzik, egy olyan oktatási program, ami kimondottan az MI-vel foglalkozik. A nemzetközi minikonferencia után az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar az EJKK kutatóinak bevonásával hamarosan egyhetes pilotprojektet fog tesztelni, végül pedig a következő szemeszter kínálatában fognak megjelenni a témával foglalkozó tantárgyak. E projekt megvalósításához természetesen nagyon fontos nemzetközi szakértőket is bevonni.
A minielőadásokat Tilesch György MI-szakértő és -tanácsadó nyitotta meg. Arról szólt, a felmérések szerint a digitális bennszülöttek már egyáltalán nem akarnak személyes kapcsolattal vagy telefonhívással ügyet intézni, preferálják az online megoldásokat – akár az olyan személyes területen is, mint a bankolás. Ennek ellenére jóval tudatosabban figyelnek adataikra, mint a szüleik generációja. Ezek a folyamatok alapvetően fogják érinteni a közigazgatási munkát is – zárta megnyitóját Tilesch György.
Erdélyi Olívia, a Canterbury Egyetem jogi karának egyetemi docense, a Bonni Egyetem vendégtanára az MI jelenlegi szabályozási környezetét tekintette át. Elmondta, minden szabályozás lényege a magatartás valamilyen befolyásolása. Miért rémálom az MI szabályozása? – kérdezte a docens. Mert inkonzisztens, hiszen egyszerre számtalan döntéshozó szervezet foglalkozik ezzel. Hogyan érdemes szabályozni? – folytatta a kérdések sorát Erdélyi Olívia. Szerinte átvétellel, egyszerűsítésekkel és racionalizálással. Szerencsére a legtöbb szabályozás ma a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott alapelveken alapul. Ötből három, azaz a pontosság, az átláthatóság és a diszkrimináció tilalmának alapelve még a kínai szabályozásban is megjelenik.
Adrian Gonzalez Sanchez, a Microsoft felhőszolgáltatásokkal foglalkozó specialistája előadásában a generatív MI alkalmazási lehetőségeit mutatta be a közszférában. Kiemelte, egy forradalmi technológiát lehet jóra, a közösség számára hasznosan, de természetesen rosszra is használni. Az MI-k néhány évvel ezelőtt egyetlen, speciális célra voltak alkalmasak, míg az új modellben készülők párhuzamosan sok célra bevethetők. Adrian Gonzalez Sanchez előadásában spanyol és portugál közszolgálati példákat is említett, ilyen a gépi fordítás lehetősége a baszk, a katalán, a galíciai és a spanyol nyelvek között, illetve az a kormányzati csetszoftver, amelyet a legfontosabb portugál állampolgári tudnivalókkal tanítottak.
A minikonferencián végül Gianluca Misuraca, a svájci Inspiring Futures cég nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese, az AI4GOV nevű szervezet ügyvezető igazgatója adott elő. Hangsúlyozta, az állami bürokrácia nem maradhat annyira konzervatív eljárásaiban és ügyintézési szokásaiban, mint eddig. Bár a terület szabályozása elsősorban tagállami hatáskör, az EU mégis megkezdte a digitális kormányzásról szóló közösségi politikájának kialakítását az egységesség érdekében. Partnereivel együttműködve a kontinens akár úttörő is lehet a világban ezen a nehéz, sok kérdést felvető, mégis megkerülhetetlen területen.
A minielőadásokat követően a témáról Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa vezetett kerekasztal-beszélgetést az előadókkal, akik a hallgatók kérdéseire is válaszoltak.
Az előadássorozatról bővebben a ludovika.hu felületén is olvashat.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes