„A téma felvetése és megvitatása szinte lehetetlen az amerikai egyetemeken” – a vallás és a politika kapcsolatáról szerveztek nemzetközi konferenciát az NKE-n.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézete (PÁK) kétnapos konferenciát szervezett a kereszténység és a politika kapcsolatáról Kereszténység és politika 2023 (Christianity and Politics 2023) címmel. A neves előadókat felvonultató esemény a többi között olyan témákra tért ki, hogy milyen szerepe van a vallásnak a mai, úgynevezett világi, szekularizált korban.
„Nem mindennapi az, hogy a kereszténység és a politika kapcsolatáról konferenciát szerveznek” – emelte ki Török Bernát, az EJKK igazgatója megnyitóbeszédében. Mint kifejtette, szerinte sok helyen ez aligha képzelhető el. Úgy látja, a vallás társadalmi szerepe sokkal több és gazdagabb annál, minthogy csak magánügyként tekintsük rá. „Merthogy sokkal összetettebb, ugyanis a kereszténység ereje az európai kultúra és identitás alakításában alapvető fontosságú” – hangsúlyozta az igazgató.
Hörcher Ferenc, a PÁK vezetője felszólalásában az intézmény történetét tekintette át. Emlékeztetett, hogy 2019 elején alakultak azzal a szándékkal, hogy politikaelméleti témákat kutassanak és publikáljanak, vagyis olyan elméleti munkákat készítsenek, amelyek mentesek az aktuálpolitikától. „Fő szándékunk egy olyan intézet létrehozása volt, amely a politikát és a függetlenséget próbálja összekapcsolni” – emelte ki a Hörcher Ferenc.
Russel Ronald Reno amerikai keresztény-konzervatív teológus, az amerikai First Things keresztény közéleti folyóirat főszerkesztőjének előadása arról szólt, hogy milyen a keresztény politika egy világi korban. Leszögezte, hogy a keresztények nem áldozatként, hanem szentségként tekintenek identitásukra. Úgy látja, hogy a modern kort az indentitásvesztett politika jellemzi, amely gyakran jár agresszióval.
Steven Hayward, a Kaliforniai Berkeley Egyetem előadója a felekezeti politika liberális megoldásának újragondolását fejtette ki megszólalásában. Kiemelte, hogy izgalmas egy olyan helyen lenni, ahol nemcsak hogy a vallás és a politikáról szóló témákat mélyen és komolyan veszik, hanem mindezek még megvitatásra is kerülnek. „Ez a téma és az ebből adódó kérdések megvitatása nagyon kevés kivételtől eltekintve, szinte lehetetlen az amerikai egyetemeken” – emelte ki felszólalásában Steven Hayward. Mint mondta, fontos beszélni arról, hogy a mai tudományban miért emelnek ki vagy támadnak különböző vallásokat. Előadásában kitért arra, hogy az Egyesült Államokban a vallásos érzékenyítésnek milyen magyarázatai vannak. Példának felhozta a többi között azt, hogy a nagyjából ötszáz évvel ezelőtti tapasztalatok alapján, ki lehet jelenteni, hogy azok közül, akik Amerikába érkeztek, sokan kifejezetten vallási vezetők miatt jöttek az új kontinensre.
Linda L. Denno, az Arizonai Egyetem oktatója a kereszténység, egyenlőség és alkotmányos kormányzás kapcsolatáról értekezett. Úgy látja, hogy a politikai segítségnyújtás támogatásának kiváltsága csak egy marginalizált közösség javát szolgálja. Szerinte sokan visszaélnek az egyenlőség, az ál-méltányosság elvével, mivel csak azt akarják szabályozni, hogy ki kapja meg a társadalom javait. Felhívta a figyelmet, hogy az Isten által megalkotott egyenlőség felfogásra kellene hagyatkoznunk.
Hans-Otto Seitschek, a müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem előadója felszólalásában Jacob L. Talmon „politikai messianizmus” koncepcióját vázolta fel. Nyirkos Tamás, az NKE EJKK PÁK oktatója arról beszélt, hogy milyen új vallási terminológiák léteznek a mai közbeszédben.
A konferencia második napján szintén neves előadók szólaltak fel a témában, köztük Gierycz Mihal, a varsói Stefan Wyszyński bíboros Egyetem oktatója, aki a katolikus egyház liberális és konzervatív „kísértéseiről” beszélt.
Smrcz Ádám, az NKE oktatója korai anti-machiavellista diskurzusról tartott előadást, de szó volt arról is, hogy az amerikai függetlenségi nyilatkozatot hogyan lehet vizsgálni a negyedik parancsolat alapján, valamint hogy milyen társadalomteológiai inspirációk jelentek meg a témában Kelet-Közép-Európában.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes