A Pannonhalmi Főapátság meghívására szeptember 21-én hazánkba érkezett Őszentsége I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka. Az ortodox egyházi vezető ötnapos látogatásának középpontjában az ökumenikus és vallásközi párbeszéd, illetve a béke építése áll. A pátriárka magyarországi tartózkodásának zárónapján, szeptember 25-én a teremtett világ védelméről tartott előadást Az Együtt a közös otthonért című eseményen a Ludovika Campus Főépületében. Az ökumenikus és vallásközi teremtésvédelmi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Kara, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézete és az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTKI) közösen szervezte.
„Intézményünk valamennyi oktatási és tudományos tevékenysége a közjó szolgálatát helyezi középpontba” – emelte ki köszöntőbeszédében Deli Gergely, az NKE rektora. Magyary Zoltán jogászt idézve hangsúlyozta: a „közigazgatás nem az egyes emberek hatalma a többiek fölött, hanem a nemzet szervezete közös céljainak megvalósítására, közös szükségleteinek kielégítésére. A közigazgatásnak nincs más létjogosultsága, nincs más mértéke, mint az emberek és a nemzet szolgálata.” Kitért arra, hogy az NKE EJKK VTKI behatóan tanulmányozza azokat a jelenségeket, amelyeken keresztül a vallás hatást gyakorol a társadalomra. A globális kihívások kezelése nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi érdek is – jelentette ki Deli Gergely, rámutatva a nemzetközi kapcsolatok fontosságára vallási szinten is. Magyarország Alaptörvényét idézve leszögezte: „Az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.” Ennek az együttműködésnek jótékony hatásait mutatják hazánk olyan törekvései, mint a család és a házasság támogatása, a béketörekvések, illetve a teremtés, vagy a környezet védelme. Hozzátette: ezeket erősítette meg Ferenc pápa tavaszi és Őszentsége I. Bartholomaiosz pátriárka mostani magyarországi látogatása látogatása is.
A keresztény felebaráti szeretetre épülő, szolidáris társadalmak nélkül semmilyen értelemben nem beszélhetünk fenntarthatóságról – fogalmazott köszöntőjében Kuminetz Géza, a PPKE rektora, aki szerint a fenntarthatóság nemcsak gazdasági és környezeti, hanem lelki és mentális vetülettel is rendelkezik. A környezetvédelem tehát az Isten, az ember és a természet harmóniájáról szól – mutatott rá. Elmondta, hogy az egyházi egyetemekről szóló szabályozás megreformálása mellett Ferenc pápának köszönhetően az oktatás középpontjába a transzdiszciplináris módszer és a teológiai párbeszédre való nyitottság került. Kiemelte az NKE-vel folytatott közös munkát, amelynek során a két intézmény együtt dolgozik a magyar közjó ügyén. Emlékeztetett: mindezek érdekében már korábban is szerveztek közösen konferenciákat és workshopokat, valamint együttműködnek a Technológiai és Ipari Minisztérium támogatásával megvalósuló teremtésvédelmi programban is.
Nemcsak az ökumenizmus, vagyis a keresztények egységéért való fáradozás, hanem a béke ügyének szolgálata is fontos emberi feladat, amelyért imádkoznunk kell – utalt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek Szent Benedek „Ora et labora”, vagyis „Imádkozzál és dolgozzál” jelmondatára. Úgy fogalmazott: hitünk fényében egyértelmű, hogy a teremtett világ védelméről van szó, amikor a környezetvédelemről beszélünk. Kifejtette: a teremtésvédelem sokszor meghaladja emberi képességeinket, mert nem ismerjük a teremtett világ összes törvényszerűségét. Hangsúlyozta: imádkoznunk kell a kutatókért és a műszaki újítókért, hogy segíthessék az igazság felismerését, és azt a gyakorlatban is tudják alkalmazni.
Senki sem létezik elszigetelten és függetlenül, csak a lelkiismeretes, összehangolt és közös válaszadás lehet jó a közösség számára – hangsúlyozta előadásában I. Bartholomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka. Rámutatott: egy békésebb, igazságosabb és fenntarthatóbb világot kell hátrahagynunk a következő generációknak. Szerinte az éghajlatváltozásra adott globális válasz magában foglalja más hitközösségek meghallgatását és az ő érveik elfogadását, illetve a különböző tudományágakkal való együttműködést. Úgy fogalmazott: az ember nem játszhat Istent a mindennapi életben, a tudományból pedig nem lehet politikát csinálni.
Véleménye szerint a világjárványnál nagyobb veszély fenyegeti bolygónkat, ha nem sikerül megállítanunk az éghajlatváltozást, ezért a fenntarthatóságot kizárólag drasztikus életmódváltással lehet elérni. A pátriárka kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedekben előtérbe került a természetvédelem spirituális, lelki dimenziója, mivel a teremtés tisztelete szerves része hitünknek. Kifejtette: az ökológiai válság nem politikai kihívás, vagy tudományos probléma, csak akkor oldható meg, ha az emberek megváltoztatják a látásmódjukat. Az ökumenikus párbeszéd ereje szerinte abban rejlik, hogy önmagunkon, felekezetünkön és vallásunkon túlra nyissunk, mivel közös otthonunk megőrzése közös feladat.
Közel ötven éve került napirendre a környezet védelme, a klímaváltozás, a vízbiztonság és a biodiverzitás pedig a mindennapos híradások állandó témái lettek – hívta fel a figyelmet bevezetőjében Hidvéghiné Pulay Brigitta, a PPKE Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. Emlékeztetett: az egyházak mindig is foglalkoztak a teremtés védelmével, és iránymutatásokat adtak arra, hogy az embereknek hogyan kellene viselkedniük az Isten által nekünk adott világgal. Rámutatott: a cselekvés mellett belső megtérésre, erkölcsi megújulásra is szükség van.
Michael Wallace Banach apostoli nuncius szerint ez egy olyan időszak, amikor meg kell újítanunk az Istennel való kapcsolatunkat. Felidézte, hogy a világjárvány miatt megváltozott világunkban nőtt a szegénység és ismét háborúk zajlanak, de a klímaváltozás, az árvizek és a tűzvészek is hatalmas károkat okoznak, ezért változtatnunk kell az életformánkon.
A teremtésvédelem küldetése, hogy az Istentől az emberre ruházott felelősséggel kertként művelje a világot – jelentette ki Semjén Zsolt. Úgy fogalmazott: Isten a teremtéskor mint egy kertbe helyezte az embert, akinek azt gondoznia, ápolnia kell. A kert alkotójával szemben két bűnt lehet elkövetni: az egyik a gátlástalan ipari lobbi profitéhsége, amely ipari parkká és nyersanyag kitermelőhellyé tenné a világot, a másik az, ha a kertet magára hagyják – mutatott rá. Kifejtette: az ember nem létezhet a természet nélkül, de filozófiai értelemben a természet az emberben nyer sajátos értelmet, ezért tévedés minden olyan ideológia, amely kitiltaná az embert a természetből annak ellenségeként.
A ghánai születésű Peter Turkson, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke – aki hazájának első bíborosa és békemissziókat is vezetett – előadásában VI. Pál, II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápa, a szegények támogatásáról és a karitász fontosságáról szóló intelmeit idézte, majd az integráns ökológiáról beszélt. Úgy fogalmazott: Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert a földből, de a saját lelkét adta neki, ami az embert integráns lénnyé teszi.
A vallások közti párbeszéd fontosságát emelte ki előadásában Salama Gomaa Ali Daoud, a kairói Al-Azhar Egyetem rektora, aki szerint az iszlám és a kereszténység olyan értékei, mint az igazság, a szabadság, a szegények támogatás, a másság tisztelete, közösek. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ami az igazságtalanságra, a haragra és a gyűlöletre ösztönöz, minden vallásban tiltott. Hangsúlyozta a világbéke fontosságát, és azt, hogy a háborúskodás megszűnjön az élet minden területén.
Az emberiség felelősséget hordoz az egész teremtett világért – utalt Albert Schweitzer teológus szavaira Fabiny Tamás elnök-evangélikus püspök. Örvendetesnek nevezte, hogy a teremtésvédelem és az ökológiai tudatosság egyre inkább teret nyer. Hangsúlyozta: az ünnepélyes deklaráció szellemisége összecseng a világ protestáns és ortodox egyházait is összefogó, valamint a szentszékkel is együttműködő Egyházak Világtanácsa több nyilatkozatával. II. János Pál és I. Bartholomaiosz 2004-es nyilatkozatára utalva arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs igazságos háború, csak igazságos béke lehet, és mindegyik háború ökológiai pusztítással jár, ami a legszegényebbeket veszélyezteti a leginkább.
A jelenlévők ünnepélyes deklarációt is elfogadtak a teremtett világért vállalt közös felelősség fontosságáról.
A konferencia második felében John Chryssavgis amerikai ortodox teológus, Markus Vogt, a müncheni egyetem katolikus teológusa, Padányi József vezérőrnagy, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Katonai Műszaki Doktori Iskolájának vezetője, az MTA doktora, Pataki Elvira, a PPKE BTK Klasszikus és Újlatin Nyelvek Intézetének egyetemi docense, Kodácsy Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Béres Tamás, az Evangálikus Hittudmányi Egyetem Rendszeres Teológia Tanszékének vezetője tartott előadást.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes