A háborúk katalizátorai a nemzetépítésnek: bár mindannyian a békére vágyunk, a háború mégis szerves része Európa történelmének. Különösen fontos az egykori birodalmak határterületein megvizsgálni a háborúk nemzetekre gyakorolt hatását. E kérdésekről esett szó az egyetemen megrendezett tudományos eszmecserén.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Molnár Tamás Kutatóintézete (MTKI) a jelen tanévben szervezett első konferenciáján főelőadónak John Hutchinsont, a London School of Economics and Political Science kutatóját, a brisbane-i Griffith Egyetem korábbi oktatóját kérte fel. A rendezvényt, amelynek szeptember 19-én a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós Terme adott otthont, az intézet egy konferenciasorozat részeként szervezte meg.
Molnár Attila Károly intézetvezető a szervezők nevében üdvözölte és mutatta be az előadás résztvevőit. A megjelenteket Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem széles körű nemzetközi kapcsolatok kialakítására törekszik, amelynek alapvető része a nemzetközileg elismert kutatók Budapestre vonzása. A tudomány ugyanis elsősorban a nemzetközi térben létezik, ám eredményeit a hazai biztonságpolitikai gondolkodás részévé lehet tenni. Ezért fontos megismerni például a nacionalizmus, illetve a birodalmi eszme részleteit. A rektor kiemelte, a nacionalizmus nem csupán a történelem, hanem mai jelenünk része is, éppen ezért is fontos megérteni jellemzőit a tudomány eredményein keresztül. Hozzátette, bár a történelem az élet tanítómestere, az élet szintén képes árnyalni és megértetni velünk a történelmet.
Megnyitójában Hőnich Henrik, az NKE EJKK MTKI tudományos munkatársa az előadó bemutatása során kiemelte, Hutchinson az Anthony D. Smith által alapított etnoszimbolista iskola egyik vezető kutatója, amely a beágyazott történelmi emlékek szerepét hangsúlyozza a modern nemzetek kialakulásában. Hozzátette, a legutóbbi időkben a posztmodern gondolkodás kikezdte a nemzeti identitás fogalmát is. Hutchinson munkáiban azonban eltérően közelít a témához: kulturális és politikai részre bontja a fogalmat. A történelmi alapokon nyugvó kulturális nacionalizmus akár egy krízis idején is képes egyben tartani a nemzetet. Így a kulturális nacionalizmus időnként partnere, időnként pedig ellenfele a politikai nacionalizmusnak. A nacionalizmus tehát nem monolit fogalom, hiszen képes dinamikusan alkalmazkodni a korszakokhoz. Hőnich Henrik szerint a professzor gondolkodásának kulcsfontosságú eleme a nemzeti tudat és a közösségi identitás, amelyet nem csupán ma ér kihívás, de a történelem során számtalanszor.
John Hutchinson a Háborúk, nemzetépítés és a birodalmi határzónák című előadásában négy nemzetképző folyamatot azonosított a háborúk kapcsán. Mint elmondta, a háború megkerülhetetlen eleme a történelemnek, ráadásul a modern kori háborúk alakították ki a precíz állami nyilvántartásokat és adminisztrációt, valamint az adószedés gyakorlatát is. A háborúkat lezáró békeszerződések pedig nemzetközi játékszabályokat hoztak létre.
A háború a definíciója szerint fegyveres összetűzés két politikai közösség között. Ennek igen gyakran komoly társadalmi következményei vannak – akár győzelem, akár vereség esetén. A nemzetépítés első fontos eleme, hogy a háború egységes narratívákat hoz létre, amelyek elterjednek a társadalomban, akár visszamenőleg is. Az elbeszélők a háború örvén alkotják meg a régi aranykor ideáját, ezzel magyarázva akár a jelent is. Szintén a nemzetépítés része a területi határok és a haza fogalmának kijelölése. A háború során jönnek létre tehát a mi és az ők sztereotípiái.
A háború morális következményei szintén alakítják a nemzetet. Itt elsősorban a nemzetért hozott elvárt áldozat kérdése jelenik meg. A háború nyomán rituális kötelességek jönnek létre, amelyek közös identitássá válhatnak. A háború kilép a családi históriából, részévé válik a nemzet közös emlékezetének, amely nemcsak struktúrát, hanem önálló épületeket és szokásokat is kaphat.
Nemzetépítő hatása van a háború végének is. Ekkor alakul ki egy új geopolitikai rend, amelyben vannak győztesek és vesztesek. Az indulat az uralkodó rezsim vagy a területen élő kisebbségek ellen fordulhat. Jellemző jelenség ekkor a bűnbak megformálása. A magyaroknak komoly élményeik vannak a háború után felmerülő alapvető nemzeti kérdésekről – tette hozzá a professzor.
A neves kutató előadásáról részletesen olvashat az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes