Demokrácia Amerikában: Észak- és Dél-Amerika Tocqueville olvasatában címmel tartott előadást június 7-én Anthony Spanakos, a Montclair State University professzora. Az NKE Eötvös József Kutatóintézet Politika- és Államelmélet Kutatóintézete által szervezett eseményt a John Lukacs Társalgóban rendezték meg.
Anthony Spanakos előadásának elején röviden szólt Alexis Tocqueville francia politikai gondolkodóról, akivel báró Eötvös József is jó kapcsolatot ápolt. Mint fogalmazott, Tocqueville azon kevés, politikával foglalkozó tudós közé tartozik, akinek munkásságát jobb- és baloldaliak egyaránt tisztelik.
A francia gondolkodó a demokrácia nagy tanulmányozója volt, sokat foglalkozott az egyén és társadalom viszonyával, az egyenlőség kérdésével, a kormányzás és a szabadság viszonyával. A demokrácia alapvetően pozitív fogalom, vallotta, de hogyan kell jól csinálni? – tette fel a megválaszolandó kérdést Anthony Spanakos. Mi lehet a szokások, közösségek, helyi lapok, egyházak szerepe? Ez már csak azért is releváns kérdés Tocqueville munkássága kapcsán, mert ő úgy vélte, hogy az ancien régime azért omlott össze Franciaországban, mert senki nem védte meg.
Az előadó elmondta: a részletesen vizsgált néhány ország – Brazília, Venezuela és USA – demokráciafókuszú elemzésében két fő szempontot érvényesít majd. Az egyik a „demokrácia mint rezsim”-megközelítés: azaz milyen jellegű az adott politikai berendezkedés, mi a nyelvi kategóriák szerepe, maguk az emberek demokraták-e, megtörtént-e a valódi átállás a demokráciára. A másik, hogy a demokrácia a megvalósult formájában valóban jó-e: nincs-e belső ellentét a demokrácia elemei között, a demokratizáció folyamata nem sérti-e magát a demokráciát – mert mindkét, elsőre talán ellentmondásnak látszó helyzet előállhat.
Magát a demokrácia fogalmát három ismérv írhatja le, ezek mentén is szokták értékelni – folytatta az előadó. Az első a kormányok kiválasztásának módja, amikor is a hivatalban lévő, de a választásokon vesztes politikai erő lemond és háttérbe vonul. A második az állam önkorlátozó jellege, az állampolgárok, a polgárság és az általa megvalósult elszámoltathatóság markáns szerepe a közéletben; a harmadik pedig a népszuverenitás mértéke.
Az előadásban szó esett a demokrácia mérhetőségéről, a kapcsolódó mutatókról, a friss trendekről, valamint Venezuela, Brazília és az USA részletesebb elemzéséről is. Minderről a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Kovács Lilla
Fotó: Szilágyi Dénes