Mit kell mindenképpen emberinek megőrizni a technológia fejlődése során? Hogyan lehet morált csempészni egy logika formálta világba? Milyen lesz a jövőnk? E kérdésekre is választ kerestek egy konferencián a hazai társadalomtudósok.
Az ember a legújabb technológiák között címmel közösen szervezett konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 31-én az NKE Oktatási Központjában.
A konferenciát Török Bernát, az ITKI intézetvezetője, az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója nyitotta meg. Rámutatott, a legfontosabb kérdés az, hogy hol van az ember a technológiai vívmányok között; mit kell mindenképpen emberinek megőrizni. Török Bernát ennek kapcsán Ferenc pápát idézte, aki a tudomány képviselőivel való magyarországi találkozása során a delphoi jósda feliratára emlékeztetett: „ismerd meg önmagadat”. Ahhoz, hogy az élet élet maradhasson, illetve megtaláljuk a gépek helyét benne, önmagunk, vagyis „az ember” ismerete a legfontosabb.
Sulyok Tamás, az AB elnöke Arcvesztést vagy acélosodást hoz az alkotmánybíráskodásban a digitalizálódó világ, avagy kifoghat-e az alapjogvédelmen a mesterséges intelligencia térhódítása? címmel adott elő. Az elnök a szöveggeneráló mesterséges intelligenciát (MI), a ChatGPT-t kérte arra, írjon köszöntőt számára. A robot azt emelte ki közvetlen stílusban, hogy az érzelmek és a humor területe lehet az, ahol a gépek ma még vergődnek. Komolyra fordítva a szót Sulyok Tamás azt hangsúlyozta, a robotokban nem a vetélytársat kell látni, hanem a partnert. Arról is szólt: a jog a már kialakult élethelyzetek szabályozására alkalmas. Ugyanakkor nem a jövőben, hanem már most szükséges megkísérelni olyan jogszabályi környezetet kialakítani, ami kellően rugalmas ahhoz, hogy a rendre változó világban is alkalmazni lehessen.
Péterfalvi Attila, a NAIH elnökének plenáris előadása a Mesterséges intelligencia és adatvédelem: hatósági tapasztalatok címet viselte. Két olyan esetet mutatott be, ahol az MI használata megsértette az Általános adatvédelmi rendelet (GDPR). Az első esetben egy bank elemezte az ügyfélszolgálatára beérkező beszélgetéseket, ezekből pedig következtetéseket vont le MI segítségével, ám az érintettek nem kaptak megfelelő információkat erről az adatgyűjtésről. A másik ügy, amelyet bemutatott, a ChatGPT alkalmazás adatvédelmi incidense volt Olaszországban.
Rab Árpád trendkutató, az ITKI tudományos főmunkatársa „Az egyén jövője az információs társadalomban” címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Hangsúlyozta, nem a technológia változtatja meg a világot, hanem az ember. Hiszen mi hozzuk létre a különféle technológiákat, mert meg akarunk egy előttünk álló problémát oldani. Így a jövő kutatása is azon alapszik, hogy milyen problémákkal szembesülnek az emberek a következő években. Minél inkább odafigyelünk a társadalom problémáira, annál könnyebb a jó megoldásokat szállítani. Ennek kapcsán pedig fontos, hogy az ember a jó kérdéseket tegye fel a technológia kapcsán.
A nap folyamán összesen tizenöt, egymással párhuzamosan zajló szekcióülésen, közel hatvan előadás során vitatták meg a meghívott hazai szakemberek az emberi személyiség és a legújabb technológiák kapcsolatának legkülönfélébb aspektusait.
Az eseményről részletesebben az egyetem tudományos platformján, a ludovika.hu cikkében olvashatnak.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes