A zsidóság és Közép-Európa összetett viszonyrendszeréről szerveztek kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) május 22-én.
Közép-Európa és a Közép-Európáról való gondolkodás elképzelhetetlen zsidóság nélkül – jelentette ki bevezetőjében Hatos Pál, az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézetének vezetője, aki beszélt többek között John Lukacs munkásságáról és a katolikus történész saját zsidó gyökereihez való mélyen megélt viszonyáról.
A magyar zsidóság kelet- és közép-európai bevándorlás eredményeként alakult ki, és sokaknak volt rokona Bécsben, Bukovinában, Galíciában vagy Csehországban – emlékeztetett Konrád Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa. Kiemelte: a német nyelv és a német kultúra felsőbbrendűségébe vetett hit erős volt az egész közép-európai zsidóság körében. Egy izraeli történészt idézve elmondta: a nyelvtudást tekintve Európa legnagyobb német nyelvű közössége a magyarországi zsidóság volt 1900-ban. Politikai értelemben azonban szerinte nem létezett közép-európai zsidóság, mert a nemzetállamok kialakulása olyan mértékben befolyásolta a társadalmi fejlődést vagy az antiszemitizmus mértékét, hogy nem lehet összehasonlítani a különböző országokban élő zsidók helyzetét. Szerinte Nyugat-Európában a polgári jogok megadása azért merült fel, mert ott a zsidókat nem korlátozták, Kelet-Európában viszont sokáig nem történt meg az emancipációjuk, míg Németországban és a Habsburg Birodalomban hosszú folyamat után kapták meg.
A magyar zsidó történelem attól érdekes, hogy két világ találkozópontja – mutatott rá Toronyi Zsuzsa, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója, aki kifejtette: más a zsidóság története Erdélyben és más a német városokban.
A zsidóság szempontjából Közép-Európa a sokszínűségében és a kihívások miatt is egy köztes régió – mondta Balázs Eszter, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézetének főmunkatársa.
Az eseményen szó esett egyebek mellett arról is, hogy a holokauszt hogyan határozza meg a most élő zsidók életét, illetve, hogy a cionizmus eszméje is leginkább Közép-Európához köthető.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes