Szabad egyház a szabad államban – Politika és katolicizmus a 19. században címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTKI) április 20-án az egyetem Széchenyi Dísztermében.
Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója megnyitóbeszédében a kutatóközpont névadójáról szólt. Eötvös József sokoldalú munkássága a tudományos teljesítménytől kezdve a vallás- és közoktatásügyi miniszteri tevékenységen át a szépírói munkáig egyértelmű közös foglalatba rendezhető. Egyrészt a nemzet ügye iránt érzett felelősség, másrészt a közös európai szellemi keretekben való gondolkodás világosan jellemzi az egész életművet. Az Eötvös József által képviselt nemzeti, keresztény gyökerű szabadelvűség ma is fontos iránytű lehet számunkra. Európai szintű üzenettel bír, hogy Eötvös és Montalembert barátsága és közös szellemisége összeköti ebben a gondolkodásban a konferencia magyar és francia résztvevőit.
A rendezvény Claire Legras, Franciaország Magyarországra akkreditált nagykövetének köszöntőjével folytatódott, aki szólt Montalembert nagysikerű budapesti, MTA-n tett látogatásáról. A francia katolikus gondolkodó számára fontos érték volt a parlamentarizmus, szívügyének tartotta a ’48-as forradalom ügyét, elismerését fejezte ki a mártírok kapcsán. Nem tűrte a középszerűséget, igazi forradalmár volt – jellemezte őt Claire Legras, említést téve még Montalembert Árpád-házi Szent Erzsébetről írt, korában nagy sikert aratott művéről.
Mernyei Ákos, az NKE nemzetközi főigazgatója az egyetem Vallás és Társadalom Kutatóintézetének kapcsán úgy fogalmazott: nemcsak újszerűsége okán jelentős e tudományos műhely léte, hanem azért is, mert arra hívja fel a figyelmet, hogy az állam nem egy tartalom nélküli szabályozó keret, hanem, ha értékalapon nyugszik, akkor képes az emberek mindennapjait jobbá tenni. Az NKE e szellemet hivatott képviselni: nemcsak szakmát ad, hanem megérteti a hallgatókkal azt is, mi a köz, a közérdek, a közjó, és mit jelent a haza szolgálata. Ehhez pedig a keresztény értékekhez kell nyúlnunk, Európát is a kereszténység kovácsolta egybe – szögezte le a főigazgató.
Montalembert és a szabadelvű katolicizmus: a „modern szabadságjogok” kérdése – e címet adta nyitóelőadásának Jean-Noël Dumont francia filozófus, a Montalembert Barátainak Egyesülete és a Keresztény Filozófusok Egyesületének elnöke. Elsőként a szabadság fogalmáról és a modernitásról szólt, arról, hogy utóbbi fogalomhoz a közérdek, köztér gondolatisága kapcsolódott, és ez meglepte a katolikusokat. Ők nem tudták megtalálni helyüket ebben a szabadságban, a történelem folyamán megpróbálták megvédeni magukat és menedéket keresni III. Napóleonnál – ám ez a törekvés inkább gyűlöletet váltott ki velük szemben.
A nagy francia gondolkodó életének ismertetése során a professzor kiemelte a családi gyökereket, az édesapja parlamentarizmus iránti elkötelezettségének hatását, az angliai, svédországi tartózkodásokat, az európai, számos nyelven beszélő polihisztori lét hátterét. A szabadság megelőzi a hitet, hit nem létezhet kényszer mellett – fogalmazta meg Montalembert, és kiállt az írek szabadságvágya mellett is.
Ezt követően Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos igazgatóhelyettese az első panelben a gondolatkör francia-magyar vonatkozásainak kifejtésére kérte a meghívott szakértőket.
Elsőként A szabadelvű katolicizmus nyomai Montalembert első, Árpádi-házi Szent Erzsébet élete című művében címmel Pellet Philippe, a Vallás és Társadalom Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa tartott előadást. Részletesen szólt a mű franciaországi sikeréről – huszonkétszer adták ki, valóságos bestseller lett a 19. században –, és hazai, 2006-os megjelenéséről is.
A magyar és a francia szabadelvű gondolkodás párhuzamai Eötvös József és Charles de Montalembert keresztény-civilizáció értelmezésében – e címmel Csepeli Lapp Réka, a 19. századi magyar-francia politikatörténet szakértője ismertette gondolatait. Hangsúlyozta a magyar és francia szabadelvű gondolkodás szellemi rokonságát, és azt, hogy számos kérdésben jutottak azonos konklúzióra a két ország nagyjai. Néhány ezek közül: Hogyan lehet a forradalmak vívmányait érvényre juttatni azok végzetes következményeinek kiküszöbölésével? Miképpen lehet a „demokratikus szenvedélyeket” megfékezni? Hogyan lehet egy egyénekből álló társadalmat összetartani, az egyéni szabadságot biztosítani a demokráciában?
Az eseményről további részleteket a ludovika.hu cikkében találhatnak.
Szöveg: Kovács Lilla, ludovika.hu
Fotó: Szlágyi Dénes