Háda Béla Dél-Ázsia a poszthidegháborús korban című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent könyvének bemutatóját a Scruton közösségi tér Zoltán utcai épületében tartották április 12-én. Az esemény moderátora Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) vezetője volt. A könyvbemutatón jelen volt a kötet szakmai lektora, Balogh András történész, Ázsia-kutató is.
A szerzőről Felméry Zoltán, az EJKK SVKI tudományos munkatársa egyebek mellett elmondta, hogy Háda Béla, aki szintén a kutatóintézet tudományos munkatársa, elvégezte az ELTE történelem és politológia szakát, doktori értekezését pedig India 1947 és 2004 közötti történetéről írta. Felméry Zoltán kifejtette: az NKE-n 2012 óta tevékenykedő szerző – aki több folyóirat szerkesztője – főként Dél- és Délkelet-Ázsia stratégiai, illetve biztonságpolitikai folyamatait kutatja, emellett 172 főként idegen nyelvű publikáció önálló, vagy társszerzője.
A főként Kínával és Kelet-Ázsiával foglalkozó Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docense arról beszélt, hogy az elmúlt években számtalan dél-ázsiai kérdéssel találkozott, amelyek megválaszolásában segítségére volt Háda Béla új kötete. Rámutatott: Ázsia nem vizsgálható egységként, mert annyira sokszínű civilizációval és kultúrával rendelkezik.
Nagy érdeklődéssel olvasta a könyvet Klemensits Péter, az Eurázsiai Központ tudományos munkatársa is, mert Délkelet-Ázsia-szakértőként főként az India és Kína közötti rivalizálás, valamint az Egyesült Államok és Japán szerepe foglalkoztatja. Kiemelte a könyv afganisztáni eseményekről szóló részét, amely szerinte segít megérteni a helyi konfliktusok eredetét, emellett hasznosnak nevezte, hogy a kötet a kisebb államokkal is foglalkozik.
A szerző szerint Ázsia egészének történetében nem lehet kellőképpen elmélyedni, ezért saját magát is inkább Dél- és Délkelet-Ázsia kutatónak vallja. Hangsúlyozta: az ázsiai térség három része, Északkelet, Dél-, valamint Délkelet Ázsia eltérő fejlettségű területekkel rendelkezik. Míg északon inkább stagnál a népességnövekedés, a délkeleti államok többnyire egyeztetik a szakpolitikájukat és közösen képzelik el a jövőjüket, míg a déli térség a legszegényebb és ott van a legtöbb konfliktus is. Háda Béla úgy fogalmazott: arra tett kísérletet, hogy térség szinten rendszerezve próbálja jellemezni, milyen fejlődési pályát járnak be az ottani országok. Bízik abban, hogy művével elindított egy folyamatot, amelynek köszönhetően egyre többen foglalkoznak majd a térséggel – tette hozzá.
Arról, hogy Európából nézve mennyire érthető meg Ázsia, a szakértők kifejtették, hogy India vívta ki magának a legnagyobb figyelmet az afganisztáni, pakisztáni háborúig, illetve azok az európai országok, amelyek gyarmatokkal rendelkeztek a térségben, előnyt élveznek a többiekkel szemben. Azok az országok, amelyek gyarmati státuszban voltak, sokkal érzékenyebbek a szuverenitásukra, ezért nem szívesen kötnek szövetséget senkivel – emlékeztettek, hangsúlyozva: Kína és India, valamint az utóbbi időben Indonézia is nagyhatalmi ambíciókra tör, tehát a térségben kialakult egy olyan hatalmi játszma, amelynek olyan külső hatalmak, mint Amerika is résztvevői.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes