A Hold és a Mars emberi meghódításának jogi és természettudományi problematikáját járta körbe A holnap határa – az idegen égitestek emberi kolonizálásának akadályai címmel rendezett, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (CSFK), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Világűrjog és Politika Kutatóintézetének (VPKI) közös szervezésében létrejött tudományos est.
„Egyetemünk abban a meggyőződésben indította el a világűrrel kapcsolatos kutatásait, hogy az ezzel a témával (is) képviselt társadalomtudomány felzárkózhasson a több ezer éves természettudományos kutatások mellé, amelyek segítségével a jövőben a civilizációs hatásokat minél pontosabban meg tudjuk határozni” – mondta köszöntőjében Török Bernát. Az NKE EJKK igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy az NKE nem egyszerűen nagy lendülettel vágott bele e témakör kutatásába a VPKI kutatóintézet létrehozásával és a témához kapcsolódó társadalomtudományi kutatások és együttműködések folyamatos szervezőjeként, hanem elnyerte a European Centre for Space Low (ECSL) Európai Űrjogi Központ kapcsolattartó intézet státuszát is. „Az NKE a képzések terén 17 egyetemmel együttműködve, – központi koordinációs feladatokat is ellátva – kapcsolódik mindahhoz, ami összefügg a világűrkutatással. Külön megtiszteltetés számunkra együtt dolgozni az ELKH CSFK-val a természet- és társadalomtudományok közötti elengedhetetlen párbeszéd kialakításával” – fogalmazott az EJKK igazgatója.
„Az űrjog az a területe a társadalomtudományoknak, ahol mi csillagászok is érintettek vagyunk a mai korhoz, az űrkutatáshoz kapcsolódó háttértudományok egyik legerősebb tagjaiként, hiszen mi képviseljük a Földön túli világ fizikai összefüggéseit tanulmányozó tudományokat. Hiszem, ahogy nincs ma már modern csillagászat űrkutatás nélkül, úgy űrkutatás sincs csillagászat nélkül. E kettő kéz a kézben halad előre, és viszi magával a modern civilizáció fejlődését” – emelte ki köszöntőjében Kiss László egyetemi tanár, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet főigazgatója.
„Az idegen égitestek emberi kolonizációjának természettudományi és jogi lehetőségeivel és korlátaival foglalkozik az ELKH-val kötött együttműködésünk. A megállapodás azzal a céllal jött létre, hogy a jelenleg science fiction-be hajló elképzeléseinket közelebb hozzuk a valósághoz” – hangsúlyozta köszöntőjében Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE tanszékvezetője. Az EJKK VPKI intézetvezetője hozzátette: a hasonló célokkal született VPKI három pillérre épül: oktatás (UniSpace program), kutatás (jog és biztonságpolitika a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar szakembereinek bevonásával) és tehetséggondozás. A UniSpace Magyarország Konzorcium 17 magyar egyetem összefogásával négy tudományterületen, három féléves interdiszciplináris űrtudományi szakirányú továbbképzési programot indított, amely egyedülálló felsőoktatási képzés Európában.
„Expedíció vagy kolonizáció?” – kérdezte, majd a két fogalom magyarázatával kezdte Az emberes marsi expedíciók lehetőségei és korlátai című előadását a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (KTM CSI) tudományos főmunkatársa. Kereszturi Ákos elmondta, míg az expedíció napok, hetek, hónapok időtartamú, amelynek célja a kutatás, és a hosszabb távú jelenlétre való felkészülés, de földi visszatéréssel végződő küldetés, addig a kolonizálás hosszabb, nem zárt végű küldetés, a Földdel való fizikai kapcsolat megtartásával, tartós, több emberöltőnyi tartózkodást célzó tevékenység. A szakértő feltárta a Mars-utazás több lépcsőben való végrehajtásának lehetőségeit, az ehhez szükséges energetikai és finanszírozási problémákat és lehetséges megoldásokat, kitérve a magnetoszférán kívül várható nehézségekre is, kiemelve magát a Marsra-szállást, illetve az emberi élet fenntartásának igényei (energia több forrásból, oxigén, ivóvíz, táplálék) mellett a technológiai, biológiai, orvosi, pszichológiai és szociális kihívásokat is.
„Miért pont a Mars?” – tette fel a kérdést a CSFK KTM CSI tudományos segédmunkatársa a Kolóniák más égitesteken - milyen technológiára lenne szükség? című előadásában. Pál Bernadett a kérdésre válaszolva bemutatta, milyen fizikai paraméterekkel rendelkezik a Merkúr, illetve a Vénusz, rámutatva, a két szomszédunkban elhelyezkedő három bolygó milyen feltételekkel adhatna lehetőséget a tartós emberi életre. A marsi élet kialakításával kapcsolatban elmondta: apró lépésekkel haladva, néhány hónapnyi-évnyi holdi élet kialakításával „gyakorolhatunk” a marsi kolonizációra, amely során gyarapítva ismereteinket, tapasztalatainkkal felvértezve érkezhetünk meg a Marsra. A szakértő részletes tájékoztatást nyújtott a legmodernebb technológiával rendelkező űrruhák anyagáról, a marsi életre alkalmas guruló, mobilis „lakóautók”, illetve egyéb lakhatási, energiaellátási, oxigén víznyerési és növényi táplálékok termesztésének lehetőségeiről is.
Hogyan jussunk el a vörös bolygóra? – reagált az előző előadásra Szabó O. Norton a Rakéták, űrhajók, célpontok: a fejlődés irányai ma és a közeljövőben című előadásában. A CSFK KTM CSI demonstrátora tájékoztatott a tömeggel rendelkező emberi expedíciók sebességének fizikai korlátairól, illetve a nemzetközi űrkutatás eredményeiről az 1960-as évektől. Külön figyelmet szentelt a Föld védőburkából kilépő expedíciók, az Apollo 11-17 küldetések eredményeinek, valamint az Artemis-program elképzeléseinek. „Több mint 50 éve nem járt ember a Holdon!” — figyelmeztetett a szakértő. Az Artemis űrprogram célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig.
„A világűr mindenkié!” – idézte a Világűrszerződést Az égitestek kiaknázásának jogi környezete című előadásában Bartóki-Gönczy Balázs. Az EJKK VPKI intézetvezetője ismertette a világűrben folyó tevékenység legfontosabb nemzetközi jogi szabályozását, és az ezekhez kapcsolódó nagyhatalmi törekvéseket. A szabályozási környezetet nemzetközi szerződések, egyebek mellett a 112 állam által ratifikált Világűrszerződés (1967) és a 17 állam által elfogadott Hold-megállapodás adják. A Világűrszerződés támogatja az űrben végzett tevékenységeket: a világűr, a Hold és más égitestek kutatását, felhasználását és tudományos vizsgálatait, azzal a kitétellel, hogy e tevékenységeket a Föld minden országának javára és érdekében kell folytatni és az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni. A kisajátítással kapcsolatban úgy rendelkezik: a „világűrt, beleértve a Holdat és más égitesteket, sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.” A VPKI intézetvezetője elmondta: a világűrjog a nagyhatalmi törekvések miatt konfliktusokkal terhelt geopolitikai kérdés, félő, egy újkori gyarmatosításnak lehetünk szemtanúi.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes