Ma az amerikai ideált megtestesítő eszmék: a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és igazságosság „értelmének kiforgatása zajlik”, az amerikai gondolkodásmódot a vallás és erkölcs helyett a vagyon létrehozásának és elosztásának kérdései uralják – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rendezett Konzervatív elmék – Habsburg Ottó és más konzervatív gondolkodók öröksége transzatlanti perspektívából című konferencián. A Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében rendezett eseményen Európa és az Amerikai Egyesült Államok politikai gondolkodásban és külpolitikában jelen lévő kölcsönhatásait járták körbe.
Prőhle Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézete igazgatója megnyitójában arról beszélt: fontosnak gondolja, hogy a transzatlanti viszonyt ne „felemelt ideológiai mutatóujjként” fogjuk fel, hanem próbáljunk eszmecsereként gondolni rá. Mártonffy Balázs az NKE Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének vezetője az Egyesült Államok külpolitikai dilemmáiról szólt a posztunipoláris pillanatban. Ezek között említette a Kínával való versengést, a transzatlanti viszonyrendszer megváltoztatását Oroszország meggyengítésén és Ukrajna megerősítésén keresztül, illetve az érdekszférák világán való túllépést. Mártonffy Balázs felhívta a figyelmet arra is, hogy a konferencia fő témáját adó transzatlanti kapcsolatok szerepét egy „blokkosodó multipoláris világban kell megtalálni”.
Az európai-amerikai szellemi és kulturális összefonódások jelentőségéről tartott panelbeszélgetésben Csák János kulturális és innovációs miniszter azt mondta: az amerikai ideálok, a szabadság, a törvény előtti egyenlőség és az igazságosság a földi élet legszebb ambícióit testesítik meg. „Az Egyesült Államokban az Európa jövőjéről szóló film játszódik napjainkban” – fogalmazott Csák János, aki szerint az ország óriási tömegek számára teremtett anyagi jólétet az elmúlt 250 évben. Ma azonban mégis az alapításkori ideálok kiforgatása zajlik és az amerikai konzervatívok zöme is haszonelvű lett, az anyagi és gazdasági teljesítményt a család elé, illetve fölé helyezi. Nem lehet tudni, mit hoz a jövő, képes lesz-e az amerikai elit a családot és erényeket központba helyező nemzetstratégiai váltásra – fogalmazott a miniszter.
Jeffrey O. Nelson a Russell Kirk Center a Kulturális Megújulásért vállalat ügyvezető igazgatója névadójukról, az intellektuális konzervativizmust megalapító Russell Kirkről azt mondta: identitást adott az amerikai konzervatívoknak, Habsburg Ottóval megerősíteni szándékozott a keresztény Európát, és olyan magyar származású tudósokkal is kapcsolatot tartott, mint Molnár Tamás és John Lukacs.
Az eseményen szó volt az Egyesült Államok külpolitikáját formáló európai hatásokról. Andrew Bremberg, a Kommunizmus Áldozatainak Emlékére Alapítvány elnöke szerint az ukrán háború idején erős volt a transzatlanti szolidaritás, ám az Egyesült Államok önmaga nem tud békét teremteni Ukrajnában, mert Kínával is szembe kell néznie, ugyanis a 21. századi konzervativizmus jövőjének egyik lába az antikommunista törekvés lesz. Magyarics Tamás volt nagykövet, az Egyesült Államok történelmének és külpolitikájának professzora úgy látta, hogy Vlagyimir Putyinnak köszönhetően Európa most elődleges az amerikai külpolitika számára, ám annak ívét látva a „másodlagos stratégiai térség” lesz jövőben.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, volt nagykövet szerint a NATO békét és stabilitást hozott Közép-Európa számára, amely nélkül ma nem csak Ukrajna nézne szembe az agresszióval. Szemerkényi Réka volt államtitkár, korábbi nagykövet, a transzatlanti együttműködés szakértője előadásában a háború stratégiai következményei között említette Oroszország befolyásolási pozícióvesztését számos nemzetközi szervezetben, Ukrajna új nemzeti identitását, de az Európai Unió stratégiai lépéseit, egységét és bátor szembeszállását a kihívásokkal. A panelbeszélgetések moderátorai Ugrósdy Márton, a Miniszterelnök Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkár és Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora voltak.
Kiemelt felszólalásban méltatta Habsburg Ottó örökségét Edwin J. Feulner, a The Heritage Foundation alapító elnöke. Elmondta: Habsburg Ottó politikai öröksége a „szív konzervativizmusa”. A páneurópai mozgalom kezdeményezője hitt a civilizációban, a kereszténységben, harcolt is azokért és a harcot meg is nyerte.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes