Az orosz-ukrán háború kapcsán felmerülő aktuális gazdasági kockázatokról és az inflációs veszélyről kerekasztal-beszélgetések során értekeztek neves szakértők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépület Zrínyi Termében november 10-én.
Az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének (GVKI) a Magyar Közgazdasági Társaság Államháztartási Szakosztálya társszervezésével megvalósult éves konferenciája a magas infláció okait, valamint az energiahiány kérdéseit helyezte középpontba. Az eseményt megnyitó köszöntőjében az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) dékánja úgy fogalmazott: az egyetem saját működésében is megtapasztalja a világgazdasági kríziseket. Varga Réka leszögezte: az idén februárban indult orosz-ukrán „háború okozta menekültválságon túl az élelmiszerár-növekedés, az ellátási láncok megszakadása vagy az energiahordozók kereskedelmének szabályozási és fizikai akadályoztatása újragondolásra kényszeríti a döntéshozókat mikro- és makrogazdasági szinten egyaránt”. Mindennek fényében az NKE ÁNTK dékánja kiemelte azon területeket, amelyeket kutatási szempontból jelentősen érint a gazdasági változás. „A szakma kiváló képviselőit látva biztos vagyok abban, hogy minden érdeklődő átfogó képet fog kapni a háború gazdasági vonatkozásairól” – hangsúlyozta Varga Réka.
A nap folyamán két kerekasztal-beszélgetésre került sor az EJKK GVKI tudományos munkatársainak moderálásában. Elsőként az orosz-ukrán háborúról szóltak az energiaárak tükrében, melynek felvezetésében az Európai Unió gázárainak alakulását elemezve Kutasi Gábor leszögezte: „Látunk szezonális hatásokat is, azonban ha valamilyen nyersanyag-probléma vagy háborús konfliktus merül fel, akkor ugyanígy megugorhatnak a költségek”. A az EJKK GVKI intézetvezetője hangsúlyozta: Európában a történelmi hatások következtében „kialakult egy olyan törésvonal, amelynek mentén bizonyos államok jobban függnek az orosz gáztól”. A szakértő emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a vállalati szektorban megjelenhetnek olyan válságelőjelek, melyek között szerepel például a várakozásoktól elmaradó bevételek jelentős száma is.
Az európai energiafüggőséget bemutatva Halmai Péter, az MTA rendes tagja, az NKE ÁNTK Közpénzügyi Tanszékének egyetemi tanára kiemelte: a világban megindult a poszt-COVID helyreállás. „A koronavírus következtében kialakult válság mélypontján mind a kereslet, mind a kínálat összeomlott és ez a probléma jóval lassabban hárult el, mint gondolnánk. Az inflációs válság nem a háborúval, hanem a koronavírus-járvány kitörésével kezdődött” – szögezte le Halmai Péter. Hozzátette: mindezen események előremozdíthatják a fejlődést és nem biztos, hogy baj, ha az energiaigényes vállalatok kitelepülnek Európából.
Halmai Péterhez hasonlóan Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetője szintén a koronavírus-járvány következtében kialakult válság kitörésétől méri az inflációt. Az előtte szólóktól eltérően úgy fogalmazott: érdemes megfontolni, hogyan tekintünk a „gázfegyver” alkalmazására, mivel szerinte egy szereplő, akinek piaci fegyvere van, használni is fogja ezt a profitmaximalizálás érdekében. Hortay Olivér szerint a megoldást az jelentené, ha a kereskedelmi konfliktus eszkalációját megfordítanák, hiszen míg „a hetvenes évek elején olajválságról volt szó, addig jelenleg komplex energiaválságról beszélhetünk”.
„Nagyon erőteljes hatást fejt ki a gazdaságra a gázárak emelkedése, más léptékben és más dimenziókban kell gondolkodnunk” – hívta fel a figyelmet a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője. Szabó László elmondta azt is: az Oroszországgal szembeni szankciók az energia terén eddig csak a szén esetében működtek. Az energiapiac válságának megoldása kapcsán a szakértők egyetértettek abban, hogy sikerült egy közös irányt meghatározni az Európai Unión belül.
A második kerekasztal-beszélgetés már az inflációs veszély köré épült, melyet Czeczeli Vivien, az NKE ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék adjunktusa moderált.
Szöveg: Pap Melinda
Fotó: Szilágyi Dénes