A magyarok bölcsen ellenzik a háborút

Pozitívan értékelte Magyarország külpolitikai stratégiáját John J. Mearsheimer amerikai politológus a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában. A zsúfolásig megtelt Szent László Kápolnában, november 8-án tartott eseményen az előadó kiemelte: a magyarok bölcsen ellenzik a háborút.

John J. Mearsheimer a Századvég Kiadó meghívására érkezett Magyarországra, a kiadó gondozásában megjelent A nagy téveszme című könyve kapcsán, amely részben a külpolitikai realizmus nézeteinek az összefoglalója, részben az elmúlt tizenöt év nemzetközi eseményeinek, az egypólusú világrend megszűnésének értelmezése. John J. Mearsheimer, akit ma Henry Kissinger mellett a realista irányzat egyik legfontosabb képviselőjének tartanak, az NKE-n tartott előadásában érintette a jelenlegi nagyhatalmi politika által kialakított világrendet és annak dilemmáit, valamint Magyarország szerepét és helyzetét is elemezte az orosz-ukrán háború kapcsán.

Az eseményt megnyitó beszédében az NKE rektora hangsúlyozta: az amerikai realista gondolkodó munkássága kiemelten fontos az egyetemen folyó oktatás szempontjából, mivel az NKE olyan szakemberek képzését tűzte ki célul, akiknek jelentős szerepe lesz Magyarország jövőbeli viszonyainak alakításában. Deli Gergely hozzátette: „mivel az elmúlt időszakban szövetségek bomlottak fel és jöttek létre, így azok számára, akik az országot kormányozzák, szükséges átlátniuk a fennálló nemzetközi helyzetet.” Az intézmény vezetője kifejtette: a különböző elvek és ideológiák közötti vitákat rendkívül fontos megértetni a hallgatókkal, akiknek egyetemi polgárként meg van az a kiváltsága, hogy mentesek legyenek a döntés kényszerétől és szabadon megvitathatják a nézeteiket, az NKE pedig a jövőbeli helyzetekre igyekszik felkészíteni a hallgatóit. A rektor szerint mindez a későbbi döntéshozatal során olyan alapként jelenik meg, melyre bátran lehet építkezni.

„A professzor látogatása több mint időszerű” – jelentette ki beszédében a miniszterelnök politikai igazgatója, mivel John J. Mearsheimer az elsők között figyelmeztetett a Nyugat és Oroszország viszonyának romlására. Orbán Balázs örömmel köszöntötte a realista szakértőt Budapesten, hozzátéve: „mi magyarok jól beszéljük a realizmus nyelvét.” A politikus hangsúlyozta, hogy Brüsszel hivatalos álláspontja háborúpárti, a magyarok azonban rendet és stabilitást akarnak Európában, mert csak akkor állhat be a béke. Orbán Balázs ugyanakkor megjegyezte azt is: bár a birodalmi ideológia a realizmus egyik formája, amelyre a professzor is rámutat a most megjelentetett könyvében, a magyarok az egyensúly megteremtésben érdekeltek. „Amikor mi birodalomépítésben gondolkodtunk, annak mindig meglett a böjtje”- tette hozzá. „Nem akarunk a fejünk felett fegyverropogást hallani” – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója. Magyarország ebben a helyzetben Ferenc pápához, Elon Musk tech-milliárdoshoz és Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterhez hasonlóan sürgeti a béke megteremtésének szükségességét.

„A második világháború után bipoláris, majd a Szovjetunió összeomlása után unipoláris világban éltünk, mára Kína felemelkedése miatt multipolárissá vált a világ”- jelentette ki előadásában John J. Mearsheimer. A politológus hozzátette, ebben az Egyesült Államok legfőbb versenytársa Kína, majd tőle erősen elmaradva Oroszország. Egy kínai-amerikai, illetve egy orosz-amerikai konfliktust magában hordozó világrend pedig sokkal inkább elvezethet egy valódi háborúhoz, mint a hidegháborús szembenállás. A professzor szerint, a Nyugat provokálta ki az ukrajnai háborút. Mielőtt részletezte volna ezen álláspontját, a nemzetközi kapcsolatok elismert szakértője ismertette a nagyhatalmi jellemzőket. Mint mondta, a túlélés legjobb módja a hatalommaximalizálás, valamint a hegemónia megteremtése egy-egy adott területen.

„Európában elterjedt gondolat, hogy az oroszok célja az európai hegemónia”- mondta. Bár az oroszok valóban imperialisták, ugyanakkor John J. Mearsheimer ezt a gondolatmenetet hibásnak véli, hiszen nincs arra sehol semmilyen bizonyíték, hogy Putyin valaha is reálisan megvalósíthatónak gondolta volna az ukrán részek bekebelezését; továbbá Oroszországnak nincs meg a kapacitása sem Ukrajna, sem egyéb európai ország elfoglalására és integrálására. Az előadó a kubai rakétaválsághoz hasonlította a 2014, vagyis az ukrajnai forradalom és a nyugatbarát hatalomátvétel után kialakult helyzetet. Ugyanis az Egyesült Államok sem tűrte, hogy a Szovjetunió támadó rakétákat telepítsen a szomszédságába. Ebben a helyzetben az Egyesült Államok nemhogy hátra lépett, hanem elkezdte felfegyverezni Ukrajnát, és Ukrajna de facto NATO-taggá vált. Vagyis ugyanolyan provokációt követett el Nyugat Ukrajnában, mint annak idején a Szovjetunió Kubában – vélekedett. Putyin preventív háborút indított Ukrajnában, hogy megakadályozza Ukrajna NATO-tagságát, vagyis hogy a Nyugat bázisul használja Ukrajnát Oroszországgal szemben – mondta a professzor.

Az amerikai-kínai kapcsolatokra áttérve emlékeztetett, az Amerikai Egyesült Államok legfőbb vetélytársa ma már Kína lett, ezért az USA azt szeretné majd, hogy az európai államok nagy része ne ápoljon gazdasági kapcsolatot Kínával, mint ahogyan a hidegháború során sem volt ajánlatos Oroszországgal üzletelni. Ennek kapcsán kiemelte: Amerika jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kína jómódú állammá váljon, amely többek között a magas népességének köszönhetően már elérte a nagyhatalmi státuszt. Ugyanakkor a kínaiak tisztában vannak azzal, hogy a dominancia megszerzéséhez le kell másolniuk az amerikai módszereket. A szakértő leszögezte: a katonai hatalom a gazdasági hatalomból származik.

Magyarország külpolitikai stratégiáját a professzor pozitívan értékelte, kijelentette a magyarok bölcsen ellenzik a háborút, ugyanakkor kiemelte, Magyarország nincs könnyű helyzetben, hiszen földrajzi fekvéséből adódóan két nagyhatalom ütközőzónájában helyezkedik el. Egyrészt érdeke a nyugati szövetségi rendszerben a katonai és gazdasági kapcsolatok fenntartása, másrészt nem érdeke a határaihoz közeli Oroszország provokálása. A professzor szerint a jövőben fennáll az orosz-ukrán háborús eszkaláció veszélye, mely racionális esély lehet arra, hogy a NATO belép ukrán földön az oroszok elleni háborúba, amely Magyarországot is negatívan érintheti.”

A nemzetközi kapcsolatok elismert szakértőjének előadásáról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.

Szöveg: Pap Melinda

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: MTKI