Hogyan születik egy állam? Mitől marad fenn? Milyen külső és belső tényezők szükségesek ahhoz, hogy létrejöjjön és megszilárduljon egy korábban nem létező államalakulat? Vagy épp ellenkezőleg: milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy rövid fennállás után eltűnjön, vagy az államalapítás már a tervek szintjén elakadjon. Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresték a választ a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Közép-Európa Kutatóintézet és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Történettudományi Intézet (TTI) Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport közös szervezésében a Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921) című, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóján szeptember 26-án az NKE Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
„Azt gondolom, hogy az első kérdés, ami a kérészállamok kapcsán fölmerül egy jogászban, hogy létezik-e állam jog nélkül, illetve ennek a fordítottja, létezik-e jog állam nélkül” – tette fel a kérdést a rendezvényt megnyitó beszédében az NKE rektora. Deli Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy a kérészállamok létével kapcsolatos kérdés megválaszolásához több szempontot kell figyelembe vennünk. Az egyik legfontosabb az, hogy meg kell vizsgálnunk, az adott államnak sikerült-e jogrendszert kiépítenie és fenntartania. Ha igen, akkor valószínűleg nem kérészállamról van szó, mert a kérészállamiság egyik legfőbb ismérve jogelmélettel, jogtörténettel foglalkozva az, hogy az adott állam tudott-e jogrendszert fenntartani. A jogrendszer pedig egy differenciált normarendszert jelent, ahol az állampolgárokra közvetlenül vonatkozó elsődleges magatartásszabályozó normák mellett jellemző egy bizonyos szervezettség, amely megmutatja, hogy ezeket a viszonyokat különböző szervek hogyan tudják létrehozni, módosítani, megszüntetni. „Tehát a normák differenciáltsága okozza a jogrendszert, és ha egy állami ilyet ki tud építeni, akkor szerintem már kibújik a kérészállamiság bábjából, és valódi állam lesz belőle”. Deli Gergely kitért a másik fontos szempontra is: „A másik kérdés az, hogy abban a pillanatban, amikor létrejött az állam, akkor mindez egy nagyon erős hatás ellenhatására történt-e meg. Szerintem az nem lesz kérészállam, amelyik egy erős hatás ellenében jön létre, belső organikus válaszként. Képes arra, hogy ezt az erős hatást túlélje, arra egy belső organikus választ fogalmazzon meg. A legtöbb állam, amiről ebben a könyvben szó van, nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, mert többnyire az jellemzi őket, hogy nem erős hatásra, hanem egy hatástalanságban jöttek létre, egy hatalmi űrben, így nem tudtak a kérészállamiságon túllépve igazi államként tovább éni”.
„Az Eötvös József Kutatóközpontnak az a legfontosabb célja és értelme, hogy olyan embereket és olyan tudományterületeket is be lehessen hozni a Nemzeti Közszolgálati Egyetem égisze alá, akik egyébként nem közvetlenül, vagy nem mindenki számára látható módon kapcsolódnak az egyetem által művelt tudományterületekhez” – hangsúlyozta beszédében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Koltay András. arról is beszélt, hogy mivel a humán tőke Magyarországon korlátos mennyiségben áll rendelkezésre, ezért minden intézménynek az egyik feladata az, hogy ezt a humán tőkét minél nagyobb számban magához csábítsa. „Ennek a valószínűleg leghatékonyabb eszköze volt az EJKK immáron három és fél évvel ezelőtti létrehozása, azon belül pedig a Közép-Európa Kutatóintézetnek a létrehozása” – mondta Koltay András. Az NKE prorektora a vizsgált időszak (1918-1921) kapcsán a következőket fogalmazta meg: „Folyamatosan dolgoznunk kell Trianon ügyén komolyan és eltökélten. Juhász Gyula azt mondta a békekötés után nem sokkal, hogy »Nem kell beszélni róla sohasem, de mindig, mindig gondoljunk reá…« Ha a tudomány szemszögéből nézzük, akkor a költő tévedett, beszélni kell róla, beszélnünk kell róla a tudomány eszközeivel és más módokon is.”
A megnyitóbeszédek után Hatos Pál, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet intézetvezetője Ablonczy Balázzsal, az ELKH BTK TTI Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetőjével és Zahorán Csabával, az NKE EJKK Közép-Európa Kutatóintézet tudományos munkatársával beszélgetett a történelmi Magyarország területén született átmeneti államalakulatokról, kérészállamokról. A Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba szerkesztésében megjelent kiadvány a 2020. február 25-én megtartott konferencia anyagát tartalmazza. A kötet húsz szerző tizenkilenc írásával a történelmi Magyarország 1918–1919-es felbomlásának és az első világháború utáni új berendezkedés kialakulásának drámai éveibe kalauzolja az olvasókat. Abba az időszakba, amikor számos – inkább rövidebb, mint hosszabb ideig fennálló – politikai képződmény jött létre a Magyar Királyság területén. A kontextust a központi hatalmak háborús veresége és a wilsoni nemzeti önrendelkezés elve képezte, a Monarchia szétesése pedig a legkülönfélébb, régi hagyományokra vagy új eszmékre egyaránt építő stratégiákat vetett fel az egyes területeken.
„Az elmúlt fél évszázadban sokat tanultunk arról, hogy milyen elnyomó államban élni, arról viszont jóval kevesebbet, hogy milyen, amikor nincs állam, amikor feloszlanak a jól ismert és sokat szidott keretek” – fogalmazta meg Hatos Pál intézetvezető.
A beszélgetés során egyebek mellett a kérészállam fogalmának lehetséges megközelítéseiről és kialakulásának feltételrendszeréről is szó esett. A szakértők szerint ahhoz, hogy kérészállamról beszélhessünk hat feltételrendszernek kellett megfelelnie az államszervezeteknek. Ám gyakran nem teljesült mind a hat feltétel, némelyik ugyanis nem lépett túl az első két ponton.
1. Helyi lakosok és/vagy kívülről érkező aktivisták egy csoportja korlátozott vagy teljes körű szuverenitásra vonatkozó terveket fogalmaz meg egy település vagy egy régió jövőjével kapcsolatban és ezeket nyilvánosságra hozza.
2. Bár az állam terve támaszkodhat valamiféle közös identitásra, közös élményre, az állami alakulat ebben a formájában korábban nem létezett.
3. Sor kerül az állam kikiáltására, (vagy legalább is tervbe vették).
4. Az így létrejött állam részlegesen vagy egészében rendelkezik az államalakulás attribútumaival és szimbólumaival (himnusz, zászló, jogi alapokmányok, bíráskodás, adók beszedése, fegyveres erők létrehozása, stb.).
5. Az állam nemzetközi elismertsége nem létező vagy hiányos.
6. Az állam legfeljebb két éven át áll fenn.
1918 őszén Magyarországon az eltűnő állami hatalom senkiföldjén kérészállamok rövid életű konjunktúrája is következett. Ezek voltak a Bánsági/Bánáti Köztársaság, a Hiénc/Heinzenland Köztársaság, a Szepesi Köztársaság, a Kelet-Szlovák/Szlovják Népköztársaság, a Kun Köztársaság, a Hucul Köztársaság, a Kalotaszegi Köztársaság, a Székely Köztársaság, a Magyarországi Tanácsköztársaság, a Mura/Vendvidéki Köztársaság, a Szlovák Tanácsköztársaság, a Carnarói Olasz Kormányzóság, a Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaság/Baranyai Szerb-Magyar Köztársaság és a Lajtabánság. Némelyik 24 órát élt, némelyik egy hétig, némelyik pár hónapig.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes