A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete idén is tanulmánykötetben dolgozza fel a digitális világ társadalmi hatásaival és szabályozási kihívásaival kapcsolatos egyik fontos kérdéskört. A mesterséges intelligencia alapjogi összefüggéseit elemző korábbi kötet után ezúttal az internetes platformok meghatározóvá váló szerepe és annak sokrétű következményei jelentik a vizsgálat tárgyát.
Az információs társadalom működési mechanizmusainak és szabályozási lehetőségeinek megértésében a kutatóintézet ezúttal sem csak saját kutatói csapatára számíthat, hanem azokra a kiváló kollégákra is, akik mind – a már hagyománnyá váló – éves konferenciáján, mind pedig tanulmányköteteiben társul szegődnek a közös gondolkodáshoz. A jelen kötet négy részben, összesen húsz tanulmánnyal tárja föl, milyen társadalmi és szabályozási kérdésekkel szembesítenek minket digitális életünk megkerülhetetlen szolgáltatói, az online platformok. Az első rész a platformoknak az információs társadalomban és a közigazgatásban játszott sajátos szerepét, a második a gazdaság működésére gyakorolt hatásukat, a harmadik a társadalmi nyilvánosságot egyre jobban meghatározó befolyásukat járja körül, a negyedik rész pedig egyes fontos kockázatokat, kihívásokat elemez egy-egy tanulmánnyal.
A kötet tartalomjegyzéke:
I. rész | Platformok az információs társadalomban
Ződi Zsolt: A platform mint elméleti konstrukció és mint narratív keret – A platformfogalom kialakulásának történetei
Hoffman István: Platformok és közigazgatás – Nem önkormányzatoknak való vidék?
Csáki-Hatalovics Gyula Balázs – Molnár Péter – Czékmann Zsolt: Az atipikus kommunikációs csatornák alkalmazási lehetőségei a magyarországi települési önkormányzatok életében, különös tekintettel a közösségimédia-platformokra
Gosztonyi Gergely: Az Európai Unió Bírósága hozzájárulása az online platformok felelősségi és monitorozási kérdéseinek alaposabb megértéséhez
II. rész | Platformgazdaság
Kiss György: A digitális platformok általi foglalkoztatás társadalmi, gazdasági hatásai és a jog válasza
Harkai István – Mezei Péter: Végfelhasználói flexibilitások és platformfelelősség a CDSM-irányelv fényében
Menyhárd Attila: A platformok polgári jogi felelőssége
Gombos Katalin – Strihó Krisztina: A közösségi platformok és a Digitális Európa program magánjogi elemei
Pünkösty András: Merre tart az európai szintű platformszabályozás? – Áttekintés a platformok szabályozásának versenyjogi ösztönzőiről, valamint a fúziókontroll lehetséges fejlesztéséről
III. rész | Platformok és szólásszabadság
Török Bernát: A szólásszabadság a közösségi platformokon és a Digital Services Act
Szikora Tamás: A platformszabályozás egy új iránya Donald Trump Facebookról való kitiltásának példáján keresztül
Pintér Melinda: Szólásszabadság vagy cenzúra a nagyobb jó érdekében? – A politikai diskurzus megvalósítható keretei és korlátai a közösségi médiában
Nádori Péter: „Hogyan érvényesíti a Facebook a szabályait?” Kutatási adatok és szempontok a Facebook magyar felhasználókat érintő moderációs
tevékenységének értelmezéséhez
Koltay András: A közösségi média és a véleménynyilvánítás szabadsága a munkaviszonyban – A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei
IV. rész | Egyes kockázatok, kihívások
G. Karácsony Gergely: „Ideje megváltoztatni” – Az arcfelismerő rendszerek alkalmazásának alapjogi kockázatai a közösségi média és a deepfake korában
Mezei Kitti – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Az online platformok használatában rejlő veszélyek: a dezinformáció és a kibertámadások jogi kockázatai
Mráz Attila: Platformszabályozás és kampányszabályozás a demokráciában
Nogel Mónika: Internetes családfakutató oldalak és genetikai adatainak védelme
Pók László Gábor: Védeni vagy megosztani? – A személyes adatok szerepe az internetes platformok szabályozásában
Domokos Márton: A mesterséges intelligencia szerepe az internetes platformokon – Szabályozási kihívások
A tanulmánykötetet a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában vásárolhatja meg.
*
Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai helyzetértékeléseket, a legkorszerűbb jogi technológiák ismertetését a mesterségesintelligencia-alapú szoftverektől a szöveggeneráló alkalmazásokon keresztül a legal designig, de a szabályozási kihívásokat taglaló tanulmányokat is.
A könyvet haszonnal forgathatja gyakorló jogász, a jogi informatika iránt érdeklődő szakember – és mindenki, aki szeretne egy kicsit jobban belelátni a jog jövőjébe.
A kötet tartalomjegyzéke:
Ződi Zsolt: Bevezetés: jogi technológiák
I. RÉSZ: HELYZETKÉP
Kékedi Szabolcs – Ződi Zsolt: A bírósági informatika helyzete Magyarországon
Parti Tamás: Közjegyzői digitalizáció
Kálmán Kinga – Kiss Laura Olga – Szentgáli-Tóth Boldizsár: Mesterségesintelligenciaalapú szoftverek a világ bíróságain: gyakorlati tapasztalatok, perspektívák és kihívások
II. RÉSZ: TECHNOLÓGIÁK
Vági Renátó: Szemantikai keresés és predictive coding a jogi munkában
Pálfi Dóra: Online vitarendezés – működő formák a piacon és az „államosítás” lehetséges útjai
Homoki Péter: Miként lehet a szöveggeneráló eszközöket a jogászi hivatások körében hasznosítani?
Vadász Pál – Görög György – Üveges István: A természetes nyelvi feldolgozóeszközök kis jogi irodákban történő használatának akadályairól és lehetőségeiről
Ződi Zsolt: A big data alapú jogi elemzőprogramok
Schmidt Péter: Jogi dizájn a joghoz való hozzáférés szolgálatában
III. RÉSZ: SZABÁLYOZÁSI KIHÍVÁSOK
Osztovits András: A technológia hálójában – a magánjogi jogérvényesítés jelene és lehetséges jövője
Pribula László: A polgári perek idődimenziója a digitális technológiák jogi felhasználása tükrében
Muzsalyi Róbert: A polgári igazságügyi együttműködés digitalizációja az Európai Unióban
Gál Andor: Digitális bűnügyi együttműködés az Európai Unióban
Ormai László: A digitalizáció hatása a hazai elektronikus cégeljárásra
A tanulmánykötetet a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában vásárolhatja meg.