XVI. Benedek pápa természetjogi tanítása szerint létezik egy objektív, megváltoztathatatlan igazság, amely Istenben van, „ebből kell ihletet meríteniük a közjó előmozdítása érdekében” az állami és egyházi hatóságoknak – mondta Mario Alexis Portella, a Firenzei Egyházmegye kancellárja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontja Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek pápa 95. születésnapja alkalmából szervezett ünnepi konferenciát.
A konferencián a többféle értéket vagy nézetet magában foglaló pluralista demokráciák és a kereszténység kapcsolatát elemezték XVI. Benedek pápa társadalmi tanításán keresztül. „A pluralista demokráciát senkinek nem kell féltenie a kereszténységtől” – fogalmazott megnyitójában Török Bernát. Az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója hozzátette: a fenti állításnak remélhetőleg a fordítottja is igaz, bár kétségtelen, hogy a kereszténységet a pluralista demokráciában is érik kihívások, épp Joseph Ratzinger tanítása az, amely korunk veszélyeire és kockázataira irányítja rá a figyelmet. „Ratzinger egy reformer volt” – utalt a későbbi pápa részvételével megrendezett II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) fő feladatára, az egyház „új térbe” való beléptetésébe megnyitójában Pápai Lajos nyugalmazott győri megyéspüspök. Mint kifejtette: Ratzinger számára a reform a forrásokhoz, a Bibliához, az egyházatyákhoz való visszatérést jelenti, de az egyház működésének naprakésszé tételét is, amelyben a világgal való dialógus célja, egyben az egyház feladata: Krisztus érthetővé tétele.
A konferencia nyitó plenáris előadásában Mario Alexis Portella, a Firenzei Egyházmegye kancellárja a természetjog XVI. Benedek politikai tanításában való megjelenéséről beszélt. Ez a tanítás nemcsak teológiai-filozófiai fejtegetés, hanem felhívás az egyes emberhez is, alapcélja pedig az, hogy „meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól”. Napjainkban azonban látszik a szakítás a természetjoggal az állami - és a magánszférában is, előtérbe kerülnek az ego vágyai, amelyet a „relativizmus diktatúrája” kifejezéssel illetnek, ezeknek az emberi jogokká emelt vágyaknak pedig olyan leképeződései vannak, mint például az abortuszok. A természetjog emberi beavatkozás nélküli jogi-erkölcsi elvek megváltoztathatatlan rendszere, nem jogalkotói tevékenység, inkább a hit és az értelem által vezérelt. Olyan törvények összessége, amelyek belénk íródtak, erre nem tanítottak, nem neveltek minket, ugyanis a törvény szerzője, kihirdetője és végrehajtó bírája is Isten – fejtette ki a régi korok filozófusainak Ratzingernél is megjelenő tanait a Firenzei Egyházmegye kancellárja. Mario Alexis Portella XVI. Benedek politikai tanításairól azt mondta: nézetei szerint minden jog alapja a vallásszabadság, amely a totalitarizmus akadálya, az államoknak pedig biztosítaniuk kell a hit szabadságát. Az egyház feladata a politikai szférában a nevelés, amely felébreszti az ember fogékonyságát az igazság, a lelkiismeret és Isten felé.
A plenáris előadás után a konferencia szekcióiban egyebek mellett felidézték Joseph Ratzinger teológiai életútját, ökumenizmusát, diplomáciai erőfeszítéseit és tanítását a gazdaságról.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes