Az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok biztonságáról, a telefonos rendszereket veszélyeztető információbiztonsági incidensekről, de a koronavírus-oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálatáról is hallhattak előadásokat az érdeklődők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületének Zrínyi Termében május 26-án.
Ezen a napon rendezte meg ugyanis a 26. Információbiztonsági Szakmai Fórumot közös szervezésben az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Kiberbiztonsági Kutatóintézete, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Információbiztonsági Szakosztálya – az Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klub (EIVOK) vezetősége.
A tanácskozás résztvevőit az NMHH részéről Lencsés Gábor osztályvezető, majd Nagy Péter, a HTE operatív igazgatója köszöntötte. Lencsés Gábor kiemelte, hogy a hatóságnak fontos céljai közé tartoznak az innováció támogatása és a hírközlési kultúra fejlesztése, amelyek érdekében számos szervezettel, így az NKE-vel is szívesen együttműködnek. Nagy Péter arról beszélt, hogy egyesülete nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kiváló kapcsolatban maradhasson a felsőoktatási intézményekkel, ahol – mint például az NKE-n – megtalálhatók az információbiztonsággal foglalkozó képzések. Hangsúlyozta, a kutatóknak a HTE publikációs lehetőséget biztosít, illetve a hallgatók számára is rendszeresen ír ki szakdolgozatírást támogató pályázatokat.
A Tóth András őrnagy, az NKE HHK egyetemi docense által elnökölt fórumindító panelben elsőként az NMHH elemzője, Bartolits István Gábor adott elő az 5G-s mobilhálózatok biztonságáról a szabványosítás szemszögéből. Elmondta, az 5G elsősorban a magas adatsebességről, a megbízhatóságról és a használati tárgyak internetének kiszolgálásáról szól, mint például a MOL-Bubi SIM-kártyája, az okosotthonok kellékei, vagy az önvezető autók internetkapcsolata, vagyis ahol nem az ember, hanem az eszköz igényét kell kiszolgálnia a hálózatnak. Ez pedig új szabályozási alapelveket feltételez. Például a titkosítás területén beköszönt a posztkvantum kriptográfia követelménye, amely a kiemelt teljesítményű számítógépek számítási kapacitásai ellen is védhet.
Krasznay Csaba, az NKE EJKK Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője előadásában emlékeztetett, a biztonsággal kapcsolatos mai problémák egyáltalán nem ismeretlenek: az Európai Unió (EU) már közel egy évtizede felvázolta, hogy körülbelül milyen lépésekre lenne szükség a kibertérből érkező fenyegetések elhárítására és az EU digitális függetlenségének megteremtésére. Két területet emeltek ki ekkor: egyik az adatok kezelése, másik pedig az a tény, hogy Európa digitalizációja és kritikus infrastruktúrája igen erősen támaszkodik amerikai és kínai eszközökre. Utóbbi az 5G hálózatok kapcsán is igen nagy kihívás. Az 5G pedig a negyedik ipari forradalom autópályája, amelyet mindenképpen biztonságosra kell megépítenünk – hangsúlyozta Krasznay Csaba. A panel záróelőadását Kovács László dandártábornok, haderőnemi szemlélő (kibervédelmi), az NKE HHK egyetemi tanára tartotta, amelyben a katonai információs műveletek alapelemeit példákkal együtt ismertette. Emellett kitért a Magyar Honvédség kiberműveleti képességeinek napjainkban is zajló fejlesztésére.
A szakmai fórum Magyar Sándor, az EIVOK elnökének levezető elnöklésével tartott második paneljében a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértője, Marsi Tamás a telefonos iparágat ért kibervédelmi incidensekről, Varga Árpád Gábor, az NMHH munkatársa a kiberbűnözés infokommunikációs területéről, majd az NKE ÁNTK adjunktusa, Bányász Péter a koronavírus-oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálatáról beszélt. A panelt Orbán József, az NMHH munkatársának előadása zárta a drónok használatának katonai és civil vetületéről. A szakmai fórum végén az NKE Tudományos Diákkörének tagjai különdíjakat vehettek át.
Szöveg: Sarnyai Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes