A platformok invazív módon férkőznek be a digitális világba, ha megjelennek kiszorítanak minden mást, ami nem mindig pozitív – mondta Ződi Zsolt, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán. Ezeknek a szolgáltatóknak hatalmas pénzügyi erejük van, előfordul köztük olyan, amelynek nagyobb a vagyona, mint a teljes magyar GDP.
Az internetes platformok igazi gordiuszi csomók a jogászok számára – utalt szabályozásuk nehézségeire rögtön előadása elején Ződi Zsolt. Mint elmondta: maga a kifejezés már a 17. században megjelent az angol nyelvben, a magyarban pedig a 19. században és eredetileg fizikai kiemelkedést, színpadot jelentett. A szoftveriparban a platform olyan szoftver, amire más szoftver írható, ilyen például egy operációs rendszer is. Ződi Zsolt a platform kifejezés etimológiája kapcsán beszélt arról is, hogy a Google 2006 óta nevezi platformnak a Youtube-ot, amelyet az „önkifejezés pódiuma” elnevezéssel is illetnek. A platform 2018-ban lett jogi fogalom, egy évre rá pedig az Európai Unió digitális piacon lévő szerzői jogokról szóló DSM irányelv tervezetének egyik kulcsfogalma, a tárhelyszolgáltatók egyik válfaja. Ugyanakkor a platform több mint egy weboldal, inkább egy sajátos, új és hatékony koordinációs mechanizmus, amely erőforrások és emberek koordinációját képes elvégezni előre beprogramozott algoritmusok segítségével. Ráadásul képes kiváltani egy másik koordinációs mechanizmust, a piacot, hiszen például az Amazon egy szimulált piac, amelyet algoritmus vezérel és képes belenyúlni a termékek rangsorába – fejtette ki Ződi Zsolt, aki szerint a platform jellegzetessége, hogy kellő mennyiségű felhasználót (user) kell felmutatnia, ami aztán önerősítő spirálként segíti növekedését. Másik jellegzetességük, hogy nehezen besorolhatók típusokba, hiszen egy platform egyszerre több funkciót is elláthat, ám általában közösségi média platformokat, keresőmotorokat, tartalommegosztó platformokat, piactér és fizetési platformokat, esetleg kommunikációs, üzenetküldő platformokat különít el a szakirodalom. Ezek a szolgáltatók mindenkinél jobban ismerik ügyfeleiket, mert rengeteg adatot gyűjtenek róluk, csak a Facebook például 29 ezer adatpontot gyűjt egyetlen ügyfeléről, teszi ezt mesterséges intelligencia (MI) segítségével – hívta fel a figyelmet az Információs társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A platformok általában háromféle módon keresnek pénzt: célzott hirdetésekből, tranzakciós alapon egyfajta jutalékos rendszerből és előfizetéses üzleti modell alapján (pl. Netflix).
Az előadáson szó volt a platformok jogi szabályozásának problémáiról is. Mint kiderült: a platformok a jelenlegi szabályok alapján közvetítő szolgáltatók, azaz semmilyen felelősségük nincs abban, hogy mi történik rajtuk. Magánúton szabályozzák a szólásszabadságot, ami ezen alapjog szempontjából problémás lehet. Beszédes adat például, hogy a Facebook hétmillió hazai felhasználójának tíz százaléka már találkozott valamilyen korlátozással a platform részéről, magyarán itthon is tömegek szembesültek már azzal, hogy a platform felfüggesztette fiókjukat. A platformok működése alkotmányjogi problémákat is felvethet. Ződi Zsolt elmondta: ezek a szolgáltatók teljesen átalakították a nyilvánosság szerkezetét. A „cheap speech” kifejezéssel írja le a szakirodalom, hogy bárki kiléphet a nyilvánosság elé, szabadon elmondhatja véleményét, azaz a hagyományos kapuőrök – pl. a szerkesztők, szerkesztőségek elvesztették kontrolláló szerepüket. Mindez a kaszkádhatáson keresztül - amikor az információ nagyon gyorsan végigszáguld az online téren - tömeghisztériák, álhírek, erőszakba torkolló gyűlöletbeszéd terjedéséhez vezethet. Az előadó számos jogi problémát említett még, de beszélt a szabályozás lehetséges útjairól is. Ezek egyike a hagyományos iparági szabályok kiterjesztési lehetősége a platformokra, de akár átfogó, új szabályozások kidolgozása is köztük a legvadabb ötletekkel. Jelenleg az Európai Unió hat különféle irányelv megalkotását végzi egyebek mellett azért, hogy szabályozza az MI alapú algoritmusokat és védje a hagyományos vállalkozásokat – hangzott el a Ludovika Szabadegyetemen, amelynek teljes előadása az alábbi videóban megtekinthető:
A Ludovika Szabadegyetem következő előadása március 8-án, 18 órakor kezdődik az Oktatási Központ II. előadójában. Kovács László dandártábornok, egyetemi tanár, a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője a kiberbiztonság, kiberhadviselés témakörében tart előadást.
Szerző: Tasi Tibor