Eötvös József akadémiai elnöksége idején jelentősen bővült az intézmény funkciója, így az részt tudott venni a nyugati civilizációs vívmányok hazai meghonosításában, szorgalmazására olyan alapszabályt alkottak, amellyel az Akadémia képessé vált a teljes hazai tudományosság integrálására – mondta Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Eötvös József Kutatóközpont névadója halálának 150. évfordulójára szervezett emlékév zárókonferenciáján a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében. Az elnök szerint az NKE létrehozása mutatja a felismerést, hogy a korszerű és a tudományra támaszkodó közigazgatás is a nemzetfejlődés garanciája.
„Két és fél évvel ezelőtt egy tudatos döntésként abból a meggyőződésből lett a kutatóközpont névadója Eötvös József, hogy az ő személyéből és munkásságából különösen is sokat meríthet egy olyan magyar társadalomtudományi kutatóközpont, amely gazdag kutatási porfólióval és összetett küldetéssel igyekszik hozzászólni a tudományos és közpolitikai vitákhoz, kérdésekhez” – köszöntötte a konferencia résztvevőit Török Bernát az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója. Mint leszögezte: Eötvös „nemzet iránti elkötelezettsége, hazánk polgári fejlődéséért végzett munkája, oktatásba és művelődébe vetett hite mind olyan értékek”, amelyek iránytűként szolgálnak a mai kor tudósai számára. „Báró Eötvös József életműve és a köz szolgálata elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással” – fogalmazott köszöntőjében Christián László r. dandártábornok. A rektor jogköreit gyakorló, fenntartó által kijelölt rektorhelyettes hozzátette: az egyetem küldetése szempontjából Eötvös európai viszonylatban is kiemelkedő államtudományi munkássága, vallás – és közoktatásügyi miniszteri tevékenysége meghatározó. Eötvös József Magyarország polgári fejlődését következetesen képviselte, politikai gondolkodásának középpontjában pedig az állam hatékony működésének intézményes biztosítása állt, a kiegyezés után „megfeszített erővel dolgozott az oktatási rendszer korszerűsítésén”, bevezette a tankötelezettséget és kulcsszerepet vállalt az 1868. évi nemzetiségi törvény megalkotásában – sorolta érdemeit Christián László, aki beszélt arról is, hogy sokoldalú örökségét halála után fia, Eötvös Loránd, napjainkban pedig a kiemelt stratégiai kutatásoknak helyet adó, nevét viselő kutatóközpont viszi tovább.
A konferencia nyitóelőadásában Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Eötvös Józsefet „a polgári átalakulás elszánt támogatójának” nevezte és beszélt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés lehetőségeiről is. Emlékeztetett: Eötvös József Széchenyi és Deák kortársa, az MTA harmadik elnöke, akinek szorgalmazására „jelentősen és sorsdöntően” bővült az akadémia funkciója, amely a polgári létforma küzdelmeit szolgálta, mint ahogy napjainkban is szolgálni törekszik. Eötvös közreműködésével 1869-ben született meg az az új alapszabály, amely az akadémia tudományos feladatainak dominanciáját is elhozta és a testület integrálta a teljes hazai tudományosságot. A felmérések alapján a tudósok és az akadémia társadalmi megbecsültsége nagy: öt megkérdezettből négy embernek az a véleménye, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nélkülözhetetlen az ország számára, a tudósok iránti bizalmat a világjárvány növelte, ezzel azonban az akadémia társadalmi felelőssége is növekedett – vélekedett Freund Tamás, aki szerint Eötvösnek a tudomány nemzetfejlődésben betöltött gondolata máig hat, a kormány ugyanis felértékelte a kutatás-fejlesztés-innováció és a felsőoktatás szerepét a nemzetstratégiában. Az elnök szerint el kell érni „abba a fázisba, ami az állam, a tudományos intézményrendszer és a nemzeti célok iránt fogékony innovatív gazdasági szereplők közötti” kölcsönös lojalitást, partneri viszonyt határoz meg, ez ugyanis nélkülözhetetlen a tehetségek megnyeréséhez, a nemzeti érdekek szolgálatához és a versenyképességhez. Az ország modernizációjához – ahogy Eötvös is vallotta - a hazai közigazgatás korszerűsítése és felkészült hivatali apparátus szükséges, akiket ki kell nevelni, majd alkalmazni a kormányszerveknél és a megyei közigazgatásban. Mindez azt a feladatot adja, hogy a tudomány és közigazgatás együttműködjön. Az MTA elnöke szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása és kiemelt kormányzati kezelése mutatja az államvezetés felismerését, hogy a tudomány mellett a fejlett, korszerű és a tudományra támaszkodó közigazgatás is a nemzet fejlődésének záloga. Freund Tamás úgy fogalmazott: ilyen indokok alapján „felvethető a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésének lehetősége és szükségessége.” Az MTA olyan kapcsolatra törekszik az egyetemmel és annak kutatóközpontjával, amelynek fontos szerepe lehet az MTA által tervezett tudományos tanácsadás gyakorlatának kialakításában. Az együttműködés keretében a közigazgatásba készülő egyetemi hallgatók és a már ott dolgozók oktatási, képzési, szakképzési szinten tartó anyagokat és oktatási programokat kapnak, az Eötvös József Kutatóközpontban dolgozókat pedig az MTA szakértői hálózatába vonnák be. Az akadémia kész az egyetem képzéseinek támogatására, a hallgatók szakmai gyakorlatra, szakdolgozatra történő fogadására, de partnerek a közigazgatás társadalmi megbecsültségének erősítésében és a jövő közigazgatásának és államvezetésének várható feladatiról való együtt gondolkodásban is – zárta szavait Freund Tamás.
A konferencián egyebek mellett szót ejtettek Eötvös József közéleti szerepvállalásáról, államtudományi munkásságáról és korának európai egyházpolitikai vitáiról is.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes