E két fogalom kiemelkedő jelentőségű volt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézetének (VTKI) a Vallások és biztonság című kerekasztal-beszélgetésén, ahol fontosságuk nemcsak célként, hanem eszközént is megfogalmazódott. Az eseményen a különböző tudományok elismert kutatói, szakemberei a vallás biztonságban betöltött szerepét értékelték eltérő aspektusból.
Ujházi Lóránd, az NKE EJKK VTKI vezetője, az est moderátora köszöntőjében ismertette, hogy a diskurzus kiindulópontja Máté-Tóth András professzor a Vallásnézet, A kelet-közép európai átmenet vallástudományi értelmezése című könyve.
Kitettség, köztesség, sebezhetőség. Ezek a kelet-közép európai térség témával kapcsolatos legfontosabb jellemzői – emelete ki a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának professzora. Máté-Tóth András úgy fogalmazott: „A régió közös történelmi tapasztalata, hogy hegemóniák ütközőzónájában építette ki és őrizte meg a saját kollektív identitását, melynek kifejezéséhez hozzájárul a kitettség és a köztesség mellett a sebezhetőség, a sebektől, vértől áztatott lét is.” A szakember elmondta: A térség társadalmainak biztonságvágya ebből a történelmi örökségéből fakadó bizonytalanságból ered, ez adja a közel sem homogén térség sajátos mintázatát, majd ezen összefüggésekre is rámutatott a szekuritizáció, azaz biztonságiasítás jelenségének, folyamatának ismertetése során.
Nem alkotmánybíróként, hanem jogászként beszélt állam és egyház kapcsolatáról Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Kiemelte: A kelet-közép európai térség közös kulturális háttérének vallási gyökerei vannak. Az állami rendszerek azonban nemcsak a keresztény hitet védik, hanem a hitből táplálkozó kulturális-, erkölcsi értékeket, melyekre a társadalmi együttélés épül. „A sebzettség jelensége gyógyításért kiált. Kérdés, érdemes-e gyógyítani? A válasz: igen, meg kell próbálni, meg kell nézni, mi történik, és nem szabad tartani a változásoktól” – fogalmazott a professzor.
A kommunikáció fontosságát hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar tanszékvezetője, valamint kiemelkedő jelentőségűnek tulajdonította azokat a kezdeményezéseket, melyek alapján a vallási alapismeretek, a vallástudomány az egyetemi alapképzés részei: „A vallás ma reneszánszát éli. A vallástudomány pedig interkommunikációs tudomány” – mondta a tábornok.
A kérdésekre válaszolva Ujházi Lóránd megerősítette a vallástudományi ismeretanyag fontosságát: a vallásoknak nem hittudományi, hanem vallástudományi szempontból van kiemelkedő jelentősége a világ konfliktus zónáiban. A missziós küldetésekre való felkészülés elengedhetetlen eleme az adott régióra vonatkozó kulturális és vallási alapfogalmak ismerete. „Egy adott vallás reális feltérképezéséhez vallástudományi módszerekre van szükség” – hívta fel a figyelmet.
A december 6-án az NKE Ludovika Főépület Zrínyi termében Az Igazságos háborútól a béke filozófiájáig elnevezésű kutatócsoport vitaestjének szervezésében az NKE EJKK VTKI az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékével, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel (PPKE) működött együtt.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes