A székelyföldi turizmuspiac professzionalizációs lehetőségei címmel rendezett online konferenciát november 30-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézete. A fórumon a térség fejlesztése előtt álló akadályokról és a közeljövő terveiről cseréltek eszmét a meghívott szakértők.
Kutasi Gábor intézetvezető köszöntője után Tóth-Batizán Emese Emőke, az NKE ösztöndíjasa, a Transylvania Bloom Initiative elnöke, az esemény szervezője és moderátora elmondta: céljuk az együtt gondolkodás arról, miképpen segíthetik a balatoni turizmus tapasztalatai a Székelyföld ezirányú fejlesztését, pozícionálását.
László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke, a Transilvania Tourist Service utazási iroda tulajdonosa kifejtette: a turisztikai törvénytervezet átjutott a szenátuson, remélik, hogy hamar kihirdetésre kerül, és anyagi támogatáshoz, pályázati forráshoz juthat a klaszter. Cél az lenne, hogy a három megye (Maros, Kovászna, Hargita) közösen, Székelyföld néven léphessen ki a turisztikai piacra.
Horváth Alpár, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa egy, a fenti célt kitűző 2015-ös szándéknyilatkozatról szólt, amely sajnos elbukott, egyrészt a terület etnikai körülhatároltsága okán, másrészt azért, mert a desztináció fogalma nem volt kodifikálva. Két évvel később egy kormányrendelet nyomán utóbbi akadály elhárult, ám a kezdeményezés ezt követően sem járt sikerrel.
Az állam szerepéről szólva Sulyok Márta Judit, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet vezetője, a Pannon Egyetem adjunktusa elmondta: az erős balatoni centralizáció révén „átfogható” a térség; egyébként az alulról jövő kezdeményezések nehezen állnak össze egésszé. A pontszerű balatoni fejlesztésekre reagálva László Endre úgy fogalmazott: náluk először a márkát kellene kialakítani, amit aztán vásárokon meg lehet majd mutatni. Az első tárgyalások megtörténtek, a három megye képviselője találkozott, most már a politikai akarat és a pénzügyi lehetőségek függvénye a jövő.
„Fő kohéziós jellemző a tömb magyarság, ezt nem lehet megkerülni” – szögezte le a márka és a vízió kapcsán Horváth Alpár, hozzátéve: a magyaroknak Székelyföld belföld-élményt nyújt, a románoknak pedig inkább külföld-élményt. Kovászna emellett bórvíz-nagyhatalom lehetne, de kicsik a fürdők, márpedig fejlesztések nélkül ez az ismérv – a gyógyturizmus, nem a „csapvízzel működő” wellness! – nem tud brandépítő elemmé válni. Horváth Alpár Károly herceg erdélyi ingatlanjait említve az influenszerek szerepét emelte még ki, László Endre pedig a térség közlekedésfejlesztési eredményeit ítélte biztatónak.
„Több oldalról kell lőni” – összegzett Sulyok Márta Judit. Azaz addig is, amíg a finanszírozás megoldódik, az alulról jövő kezdeményezések és hálózatok fontosak. „A vendég majd odatalál.”
Az eseményről részletes beszámolót a ludovika.hu portálon olvashatnak.
Szerző: Kovács Lilla