A Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontjának (EJKK) Molnár Tamás Kutatóintézete (MTKI) szervezésében rendezték meg A (vár)megye mint politikai tér és politikai képzet: Újabb kutatások „a magyar helyi önkormányzat múltjából című konferenciát november 25-én az NKE-n, ahol mások mellett fiatal szakemberek mutathatták be a témában született kutatásaik eredményét.
A konferencia első előadásában a Debreceni Egyetemen idén doktori fokozatott szerzett Király Zoltán Szabolcs vármegye részvételét taglalta a reformkori országgyűléseken Bónis Sámuel követi munkájának a tükrében. Minthogy Bónist 1839-ben választották követnek a vármegyében, nyolc évvel később pedig már Kossuth bizalmi emberei közé tartozott, politikai pályájának vizsgálata alkalmat ad a vármegye reformkori politikai életével kapcsolatos ismeretanyag integrálására.
Az előadás során Király Zoltán kitért a többi között arra a fordulatra, amely a korábbi, az 1836-os véres tisztújításban kicsúcsosodó „nemtörődöm” hozzáállás után az 1838-as évtől volt megfigyelhető Szabolcs vármegyében. Ezt az új korszakot már az elkötelezett ellenzékiség, illetve a politikát már bizonyos tekintetben életpályaként értelmező felfogás jellemezte, ahogy az Bónisnál is megmutatkozott.
Nagy János az ELTE doktorandusza egy korábbi korszak, méghozzá az 1764-65. évi pozsonyi diéta vármegyei követeiről tartott előadást Festetics Pál titkos jelentései alapján. Ezt követte Sáfrány Tímea, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatójának prezentációja A rendszeres bizottsági munkálatok véleményezése Csongrád vármegyében 1831–1832 címmel, amelyben a többi között átfogóan vázolta az e feladatban való részvételre megválasztott megyei tisztviselőket.
Zárásként Deák Ádám, a Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának hallgatója Csanád vármegyét vette górcső alá az 1825-27. évi országgyűlés vonatkozásában. A követutasítások szerepére és kutatására kitérve kiemelte, hogy miközben ezek alapjaiban határozták meg az országgyűlések működését, a megyék többségének az utasításairól – Borsod, Zala, Debrecen szabad királyi város, illetve részlegesen Zemplén kivételével – máig nem születtek forráskiadások.
Az előadásokat követően a résztvevők ismételten egyetértettek abban, hogy szükség lenne a megyei követutasítások kiadására vagy online adatbázisban történő feldolgozására.
Szöveg: Békefi Miklós
Fotó: Szilágyi Dénes