A hitelmoratóriummal kapcsolatban hozott magyar intézkedések a legnagylelkűbb és legkedvezőbb rendelkezések voltak régiós szinten, az előrejelzések szerint a moratórium lejárta után nőhet a nem teljesített törlesztések aránya – hangzott el a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet konferenciáján. Az Oktatási Központban tartott eseményen az intézet kutatói és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei beszéltek a hitelezés elmúlt két évben történt változásairól, annak fenntarthatóságáról, de a hitelmoratóriumról és a pénzügyi tudatosságról is.
A konferencia a bankrendszer koronavírus járvány utáni kilábalási időszakban mutatott pozícióit, a továbblépés módjait, a pénzügyi tudatosság és a zöld pénzügyek témakörét érinti – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Kutasi Gábor intézetvezető. „A pénzügyek és a bankrendszer átalakulását szemlélve megállapíthatjuk, hogy történelmi időket élünk” – fogalmazott megnyitójában Deli Gergely, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar dékánja. Hozzátette: a banki struktúrák korábban nem látott sebeséggel alakulnak át, nemzetköziesednek. 2020 tavaszán keresleti és kínálati sokkok jelentkeztek a világgazdaságban, melyek „rendkívül komoly hatást gyakoroltak a hitelezési folyamatokra.” Magyarországon is zajlik átalakulás, a befektetések nemzetközi összehasonlításban kiugró dinamikát mutatnak, az állami és jegybanki programok támaszt adtak a lakossági és vállalati hitelezésnek. A hitelmoratórium célja 2020 tavaszán a gazdasági visszaesés tompítása és az adósok védelme volt. Ez nemzetközi összehasonlításban is hosszú életű. A különféle hitel- és kötvényprogramok és egyéb intézkedések hatására a „hitelezés nem fogyott le”, sőt egyes hiteltermékeknél látványos növekedés következett be – mondta a dékán, aki beszélt arról is: a legfrissebb adatok szerint a járvány megjelenése óta a vállalati hitelállomány növekedésében Magyarország az ötödik helyen szerepel az Európai Unióban, míg a lakossági hitelek növekedése a legmagasabb. A bankrendszer képes támogatni a kilábalást és egyre több szeletet szakít ki a zöld hitelek köre, ami struktúraváltást jelez. Látványos a pénzügyi digitalizációban való előrelépés, amit a járvány felgyorsított, ugyanakkor kiemelt figyelmet érdemelnek a kiberincidensek és a pénzügyi tudatosság növelése, amit az NKE is kiemelten kezel.
A Covid járvány speciális válságot hozott, mert egyszerre jelentkezett keresleti és kínálati sokk a világgazdaságban, a tartós növekedés 2020-ban megtört, a járvány megmutatta a globális értékláncok sérülékenységét, a sokkok pedig nem kerülték ki a bankrendszert sem, ami azonban csak egy pillanatra állt meg, de nem fagyott le – beszélt a járvány okozta látványos átalakulásokról Pásztor Szabolcs a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet kutatója. A hitelmoratórium 24 európai uniós országban indult el, eltérő időtartamokra szólt, volt, ahol csak a tőkére, máshol a kamatra is vonatkozott. Európában 2020 júliusáig 871 milliárd eurora hirdettek moratóriumot. Magyarországon 1,6 millió lakossági és hatvanezer vállalati ügyfél vette igénybe a lehetőséget, a moratórium nálunk a tőkére és a kamatra is vonatkozott, első körben kilenc hónapra, amit aztán 2022. június 30-ig toltak ki. „A magyar intézkedés a régióban a legkedvezőbb és legnagylelkűbb” – jelentette ki Pásztor Szabolcs, aki szerint a magyar hitelmoratórium egyértelműen adóspárti. Veszélyt jelent ugyanakkor, hogy lejárta után nőhet a nem teljesített hitelek aránya, ezért fontos a pénzügyi tudatosság egyre szélesebb körben való terjesztése, az adósok figyelmének felhívása.
A koronavírus járvány okozta válság merőben eltérő volt, mint a 2008-2009-es pénzügyi krízis – kezdte előadását Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság vezetője. 2008-ban egy banki válságból kiinduló probléma okozott gondot, évtizedünk elején pedig egy egészségügyi krízis. Jelentős különbség, hogy a 2020 tavasza után 18 hónappal töretlen a hiteldinamika, a vállalatoknál például – az MNB segítségének is köszönhetően - 15 százalékkal több a hitel, de „a lakossági hitelezés is masszívan növekedett.” Nagy Tamás szerint az átmeneti megingás után nőtt a hitelkihelyezések száma, a teljes kibocsátás harmadát az államilag támogatott programok (Babaváró Hitel, CSOK) adják. A jegybank 2022 végére kétszámjegyű hitelbővülést vár, a lakossági hiteleknél 14, a vállalatiaknál 6-7 százalékos növekedést. Az igazgató is beszélt a hitelmoratóriumról. Mint mondta: a vállalatok a moratórium miatt felszabadult likviditásukat bérek kifizetésére használták, kevesebb dolgozót kellett elbocsátaniuk. A lakosság megélhetési célokra használta a felszabadult pénzeit, kisebb részük megtakarításra. „A moratórium a hitelek bedőlését akadályozta meg” – emelte ki az intézkedés legnagyobb hasznát Nagy Tamás.
A témáról bővebben a Bonum Publicum egyetemi magazin decemberi számában olvashatnak.
Szerző: Tasi Tibor
Fotó: Szilágyi Dénes