Hogyan viszonyul a szlovák történetírás és a hivatalos emlékezetpolitika a magyar történelemhez? Erre a kérdésre kereste a választ Kollai István legújabb könyvében, mely nyáron jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézet munkatársa, Zahorán Csaba arról kérdezte a szerzőt, hogy milyen ma a magyar történelem megítélése a szlovák társadalom körében.
„Ahhoz, hogy Magyarország megtalálja megfelelő státuszát a Kárpát-medencében, szellemét a jelenben és Közép-Európában, ahhoz olyan emberekre van szükség, mint Kollai István” – köszöntötte a Szlovákia királyt választ – A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez című kötet szerzőjét Hatos Pál. A Közép-Európa Kutatóintézet vezetője úgy véli, a Corvinus Egyetem adjunktusához hasonló emberekre lenne szükség ahhoz, hogy jobban megismerhessük szomszédainkat, és javíthassuk velük a kapcsolatainkat.
Kollai István elmondta: sokat változott az évek során a magyar-szlovák viszony, az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan a kapcsolatok fellendülését várták, ezt azonban felülírta a 2006-tól hivatalban lévő Fico-kormány bel- és külpolitikája. Bár több évtizede kutatják e témát, ám a szakemberek mégsem voltak eléggé megbecsülve – fogalmazott a kutató, aki úgy véli, a rendszerváltás óta már nemcsak a történészekben, de a „hétköznapi” emberekben is megvan az igény arra, hogy megismerjék a két nép közötti kapcsolódási pontokat, és tanulmányozzák egymás történelmét.
A Szlovákia királyt választ – A szlovák társadalom változó viszonya a magyar történelemhez című kiadvány alapját a szlovák történelemkönyvek, és a kapcsolattörténeti kutatások eredményei adták, de elengedhetetlen volt a téma iránti elkötelezett érdeklődés, a nyelvismeret és a nyitottság is. Kollai István kiemelte: a könyv finom rétegekből tevődik össze, a tények összefonódnak egy szubjektív hangvétellel, a személyes történeteken túl tehát a szerző véleménye is megtalálható benne. A többéves kutatás egyebek mellett rávilágított arra, hogy míg a 20. század eseményeit vizsgálva az álláspontok között számos párhuzam fedezhető fel, addig a középkor és a honfoglalás kapcsán eltávolodik egymástól a szlovák és a magyar narratíva. A Corvinus Egyetem adjunktusa arra is rávilágított, hogy a szlovák nemzeti diskurzus sokszor negatívan vélekedik a magyar középkorról, míg a történészek tudományos megközelítéssel szemlélik a korszak eseményeit.
Barátságos kietlenséget, „kitalálatlan” völgyeket, Kofolát és mindenekelőtt szívélyes közeget talál az, aki kíváncsian fordul északi szomszédunkhoz – véli a kutató, aki arra bíztat mindenkit, ismerje meg Szlovákiát és találjon közös hangot a helyiekkel, mert ez viszi előre a magyar-szlovák kapcsolatokat.
Szerző: Zavodnyik Blanka
Fotó: Szilágyi Dénes