A transzatlanti szövetség megerősítése, az Oroszország jelentette fenyegetés szem előtt tartása, és a Kína jelentette kihívások kezelése egyaránt szóba került azon a panelbeszélgetésen, amelyen Biden elnök európai körútjának eredményeit elemezték a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársai.
A június 23-i, Etl Alex kutató által moderált eseményen Tálas Péter intézetvezető a Biden-látogatás legfontosabb eredményeként a transzatlanti szövetség megerősítését emelte ki. „Az új adminisztráció klasszikus diplomáciát ígért és ezt be is tartotta, az európai szövetségesek pedig lelkesen fogadták a közeledést annak ellenére, hogy az egykori szövetség visszaállítása nem tűnik egyszerűnek” – fogalmazott.
Rácz András a találkozók sorrendjére hívta fel a figyelmet: először a G7 államaival találkozott az elnök, ezt a NATO-csúcs követte, a Putyin-találkozó az utolsó volt a sorban. Utóbbi esemény kapcsán a szakértő jelezte: nem volt reális áttörést várni az orosz-amerikai kapcsolatokban, hiszen az amerikai elnökök első útjai jellemzően az „ismerkedésről” szólnak, ennek fényében az sem csoda, hogy a megbeszélés a tervezettnél hamarabb ért véget. Az esély ugyanakkor megteremtődött ahhoz, hogy a jelenlegi fagyos viszony ne romoljon tovább.
Jójárt Krisztián a NATO-csúcs végén elfogadott 79 pontból álló nyilatkozat jelentőségét emelte ki, amely Oroszország szerepét, az orosz fenyegetést is taglalja. A Kína jelentette kihívásról ugyancsak szó esik a kommünikében.
Bekerült ugyan Kína a szövegbe, de a NATO azért nem ugrott az ázsiai hatalom torkának – jegyezte meg Csiki Varga Tamás. A kutató szerint Európa számára összességében komoly gesztust jelentett Biden látogatása, amely szilárd alapokon nyugvó partnerségre utalt. Fontos még kiemelni, hogy a védelmi kiadások szinten tartásáról is döntöttek, amely a pandémiához kapcsolódó gazdasági és társadalmi költségeket figyelembe véve üzenetértékű.
Az eseményről részletesen ITT olvashat
Szerző: Kovács Lilla