„Közösségek közössége” – fogalmazott Navracsics Tibor korábbi uniós biztos az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet (EUSTRAT) konferenciáján, amelyet a Konferencia Európa Jövőjéről uniós program keretében rendeztek meg. Az eseményen a demokrácia és az integráció Európai Unióban való megjelenéséről tanácskoztak a résztvevők, akik a többi között szóltak a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság utóhatásairól, a tagállamok szoros kooperációjának jelentőségéről, valamint az emberi jogok és a jogállamiság fontosságáról is.
A kerekasztal-beszélgetés első részében az európai földrajzi sokféleséget képviselő résztvevők beszéltek hazájuk és az EU kapcsolatáról. A panel második részében megvitatták az EU-integráció jövőjének tényleges kihívásait, többek között azt, hogy a többsebességes Európa hogyan tudja közösséggé formálni az európai polgárokat. Petri Bernadett, az EUSTRAT kutatója, az esemény moderátora bevezetőjében kiemelte, hogy az Európai Unió „az elmúlt tíz évben jelentős válságokkal nézett szembe”, azonban Robert Schuman gondolataira visszautalva úgy fogalmazott: Európának előbb kulturális közösségé kell válnia, hiszen ez vezethet el a gazdasági és katonai szövetséghez. Ezt követően Mikulás Dzurinda, a Wilfred Martens Centre elnöke szólt a résztvevőkhöz. A korábbi szlovák miniszterelnök, majd külügyminiszter köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt 15 évben globális pénzügyi válság és migrációs hullámok sújtották az Európai Uniót, amely sajnálatos módon „elvesztette” az Egyesült Királyságot. Napjaink egyik legnagyobb kihívása megvédeni a bolygónkat, környezetünket, és védelmezni magunkat, európaiakat Oroszország, illetve Kína agressziójától. Kiemelte, hogy az elmúlt bő egy évben a pandémia is próbára tette az európai közösséget. Navracsics Tibor korábbi uniós biztos, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője beszédében ismertette, hogy az intézet kiemelkedő célja „hazahozni az európai jövőképet, az európai eszmét és az európai értékeket Magyarországra”. Elmondta, hogy külső és belső kihívásokkal kell szembenéznünk, de az Európai Uniót az különbözteti meg a többi szerveződéstől, hogy ez a “közösségek közössége”, melyben az Európa szívében fekvő Magyarország fontos szerepet játszik.
Az Európai Bizottság alelnöke, Dubravka Suica arról beszélt, hogy az úgynevezett „minél szorosabb Unió” az európai állampolgárok igényeit tükrözi, s az EUSTRAT által szervezett konferencia ennek megvitatására remek lehetőség. A szakember leszögezte: az Európai Unión belüli politika megváltozott, már nemcsak a politikusok, hanem a tagállamok állampolgárai is formálják a jövőt, s ez kulcsfontosságú a demokrácia megőrzéséhez. Mint elmondta, a polgárok a demokráciát, az emberi jogokat s a jogállamiságot tekintik „az Unió legfontosabb eszközeinek”, így a Bizottság különböző intézkedéseket tesz ezek megőrzésére – hisz ezen értékeket nem szabad magától értetődőnek vennünk. Ennek kapcsán Dubravka Suica ismertette a nemrégiben elfogadott Európai Demokrácia Cselekvési Tervet, illetve az abban foglalt tervezeteket, melyek a szabad és tisztességes választások előmozdítását, az újságírók védelmét, és a dezinformáció elleni küzdelmet szándékoznak elősegíteni, védelmezve a szólásszabadságot. Az eseményen elhangzott a többi között az is, hogy az európai projekt erőssége az együttműködésre való képesség, amely a nemzetek feletti kérdésekben jelenik meg. Míg a tagállamok eltérő nemzeti identitással, jogrendszerrel és hagyományokkal rendelkeznek, a jogállamiság alapvető jelentése az egész Unióban azonos. Antonio Lopez Isturiz White, az Európai Néppárt képviselője úgy vélte, hogy a pandémia alatt rengeteg negatív kritika érte az Uniót, mivel tagállamai nem tudtak egységesen föllépni a járvánnyal szemben. Ugyanakkor a politikus szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az Európai Unió eltérő gazdasági helyzetben és társadalmi összetettséggel rendelkező államok összessége, ahol mindig is lesznek különbségek.
A digitális forradalomról úgy vélekedett, hogy az egyszerre kihívás és lehetőség is, és ezen a területen az EU nagyon jól teljesít, és vélhetően újabb munkahelyeket teremt majd. “Fontos az Unióban az egyensúly, Észak és Dél, Kelet és Nyugat tekintetében, illetve, hogy mindenkinek az érdekét figyelembe vegyük” - zárta gondolatait az EPP politikusa. Ehhez a témához kapcsolódott Hegedüs Csilla, a román kormány magyar nemzetiségű tagja, aki elmondta: erdélyi magyarként egyszerre vallja magát román állampolgárnak és magyarnak, valamint európai polgárnak. Hangsúlyozta még, hogy nagy reményeket táplált az Európai Unió kisebbségvédelmi intézkedései irányában, de ezek a várakozások – mint például a ’Minority Safepack sajnálatos esete’ a mai napig nem igazán valósultak meg. A konferencia panelbeszélgetésének során felmerült a Föld túlnépesedése, a környezeti és ökológiai értékek hiánya, valamint hogy mindez mennyire vált meghatározóvá napjaink politikai irányvonalainak kialakításában. Minderről már Jyrki Katainen finn politikus, az ország korábbi miniszterelnöke szólt, aki hangsúlyozta az Európai Unió pénzügyi egységének jelentőségét is. Ugyanakkor „ennek az egységnek azt kell jelentenie, hogy minden tagállam vállalja a felelősséget a saját pénzügyi intézkedéseiért, és nem várhat el minden körülmények között feltétlen szolidaritást a többi tagállamtól”. Végezetül Jean-Philippe Gammel, az Európai Bizottság munkatársa, a Navracsics-kabinet korábbi tagja zárta a panelbeszélgetést személyes történetével, amelyben kiemelt hangsúllyal beszélt az identitás jelentőségéről – lévén, egy, a német-francia határon elterülő kis faluból származik. Ez a település, ahogy leírta, “mérleghintázott” a két állam között évszázadokon át, és megesett, hogy felmenői „nem tudták, aznap reggel felkelve épp melyik ország állampolgárai”. Kiemelte, hogy nagyra értékelte azt a fajta szabadságot, amit az EU (illetve annak elődje) biztosított számára azáltal, hogy magába integrálhatta mind a helyi, a regionális, mind pedig a német értékeket a francia mellé a hetvenes években, és jellemző volt, hogy a pénztárcájában márkát és frankot is tartott, azonban az euró bevezetése ezt is megkönnyítette számára.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU nem volt felkészülve a koronavírus-járványra és az azt követő krízisre. Ezért hangsúlyozták, hogy a jövőben törekedni kell a jobb információ-megosztásra és támaszkodni kell az előjelzésekre; kiemelten kell kezelni a szolidaritás fontosságát a tagállamok között, valamint az emberi jogok szerepét prioritásként kell kezelni.
Szöveg: Pap Melinda