A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye

„Egy ország sikerének nincs univerzális receptje, de a mérce az univerzális”- hangzott el az NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet nyilvános intézeti szemináriumán. Az online eseményen Hörcher Ferenc intézetvezető moderálásával Orbán Balázs miniszterhelyettes „A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye” című könyvéről folyt a diskurzus.

A könyv a magyar stratégia gondolkodás sarokköveinek megtalálásra fókuszál. A szerző szerint erre azért is van szükség, mert Magyarország az elmúlt évszázadokban csak korlátozott szuverenitással rendelkezett, és a legtöbb esetben nehezen tudtunk volna igazán önállóan dönteni saját sorsunkról. Ebben a folyamatban hozott változást a rendszerváltás és az azt követő három évtized. „Amíg a stratégiai gondolkodás tere a 20. században kifejezetten szűk volt, a 21. századra ez jelentősen kitágult”- fogalmazott Orbán Balázs, aki kutatóként már korábban is találkozhatott olyan jelenségekkel, - mint például a tömeges migráció problémája - amelyek az elmúlt 10 évben tapasztalható világméretű változásokat jelezték. Ezek a válságok arra is rámutattak, hogy eltérő politika-kulturális berendezkedések is tudnak sikeresek lenni, így a magyarok mozgástere is kitágult, és el lehetett indulni egy sajátos úton. A négy fejezetből álló könyv első, megalapozó része a stratégiai gondolkodásról szól általánosságban, de a szerző számos dilemmát is felvázol. Az egyik ilyen kapcsán megállapítja, hogy egy ország sikerének nincs univerzális receptje, de a mérce az mindenképpen univerzális kell, hogy legyen.

A Mathias Corvinus Collegium Kiadó gondozásában megjelent kötet foglalkozik azzal is, hogy a világban való pozícionálásunkhoz le kell vonni a magyar történelemből eredő politikai és stratégiai gondolkodással összefüggő tanulságokat. Orbán Balázs szellemtörténeti vonatkozásban veszi át a magyar történelmet és például Szent István szerepét is egy újfajta megközelítésben tálalja. A szerző szerint államalapító uralkodónk azért is volt nagy államférfi, mert a Kárpát-medence szuverenitását akarta biztosítani. „István ezért az egész medencére kiterjedő államot épített az általa létrehozott hatalmi egyensúly védelme alatt”- olvasható a könyvben. A kiadvány egy külön fejezetben számol be az elmúlt 10 év történéseiről, és próbál egyfajta sorvezetőt adni az elkövetkező időszak kormányainak, politikai vezetésének, hogy hogyan lehet sikeres az ország, akár évtizedek múlva is. A szerző több tanulságot is megállapít, például azt, hogy a magyarok szabadságszeretők, akik ütésre keményednek, vagy hogy jellemző ránk a hódítás nélküli vitézkedés és az idegen eszmék magyarrá szabása. Az egyik fő tanulság azonban az lehet, hogy igazából soha nem kell választani Nyugat és Kelet között, hanem egy sajátos utat kell bejárnunk, mondhatni, hogy nekünk kell kitalálnunk saját sikerünk receptjét. Orbán Balázs szólt arról is, hogy a siker és a konfliktusosság a történelmi tapasztalatok alapján nincs összefüggésben egymással és a nemzeti gondolat, valamint a keresztény filozófia által alapított társadalmi berendezkedés nélkül soha nem volt sikeres periódusa a magyar történelemnek.

Az eseményen elhangzott az is, hogy az eredetileg a magyaroknak és magyar nyelven íródott olvasmányos könyv fogadtatása pozitív volt, és hamarosan idegen nyelveken is megjelenik majd a kiadvány. A nyilvános szemináriumon részt vett Schöpflin György volt európai parlamenti képviselő, az intézet kutatója is, akinek nemrégiben megjelent, The European Polis című könyvét Orbán Balázs is méltatta.

Szöveg: Szöőr Ádám


Címkék: PÁK