Az utolsó nemesi felkelés propagandájának egyik legfontosabb szövege volt az 1809-es, Kisfaludy Sándor által szerkesztett röpirat, amelynek újraértelmezéséről tartott online konferenciát az NKE Molnár Tamás Kutatóintézet.
1809-ben, az ötödik koalíciós háború előestéjén József nádor megbízásából Kisfaludy Sándor költő szövegezi meg a magyar nemesség feltüzelését célzó Hazafiúi Szózatot. A magyarul és németül is megjelent röpiratot az állam költségén nyomtatják és nagy példányszámban terjesztik az egész országban. „Ez nemcsak az utolsó nemesi felkelés propagandájának egyik legfontosabb szövege, de kiemelkedő dokumentuma a napóleoni háborúk időszakát jellemző rendi politikai gondolkodásnak és Kisfaludy sajátos történelemszemléletének és politikai eszméinek is”- hangsúlyozta előadásában Nagy Ágoston. A Molnár Tamás Kutatóintézet munkatársa szólt arról, hogyan épült fel a mintegy 120 oldalas dokumentum és milyen forrásokból építkezett a szerző. A röpirat néhány hónap alatt készült el, magyar nyelven mintegy 3 ezer példányt, német nyelven pedig néhány százat nyomtattak ki belőle. Bár a mű szerzője anonimként volt feltüntetve, hamar híre ment az országban, hogy a neves irodalmár, Kisfaludy Sándor nevéhez kötődik a munka. Nagy Ágoston szerint a korabeli nemesi ideológia megértésének egyik kézikönyve is volt a mű, de Kisfaludy képes volt ebben a saját vízióját is kommunikálni a nemességgel kapcsolatban. A szöveg írásakor sokféle érvelésmódot alkalmazott, mint például a patrióta-nemzeti retorika, a republikanizmus, vagy a történeti elbeszélésmód. Nagy Ágoston a mű hadtörténeti jelentőségét is hangsúlyozta, szerinte Kisfaludy tisztában volt azzal, hogy szükség van a történeti érvelésre ahhoz, hogy a röpirat elérje a mozgósító jellegű célját. „Emellett látott egy piaci rést is, ahol egy populáris, magyar nyelvű, történeti jellegű munkával érvényesülni tud”- fogalmazott a kutató.
A Hazafiúi Szózat egyik fontos forrása Keresztury József 1790-es műve a magyarországi hadügy régi intézményeiről. Nagy Ágoston elmondta, hogy az 1809-es röpirat narratív történeti részei alapvetően kompilációs technikával készültek: Keresztury jogtörténeti munkájának fordításai. Utóbbi kapcsán elhangzott: ez egyfajta vitaanyag, amelyet a rendek és az udvar szembenállást tükrözik, amelyben Keresztury pártatlan álláspontot képviselt. Számára az volt a fontos, hogy egy rövid összefoglalót adjon a magyar történelemről és javaslatokat fogalmazzon meg a modernizációval kapcsolatban.
Szöveg: Szöőr Ádám