A Szent István király által megálmodott Magyarország struktúrái ezer évig fennmaradtak, mi ebben tűnünk ki a közép-európai államfejlődésben – hangoztatta Bagi Dániel egyetemi tanár az NKE Közép-Európa Kutatóintézet online konferenciáján. Az Egyetem senior kutatói ösztöndíjasa az európai monarchiák keletkezésébe, a királykreálásokba és egyházalapításokba is betekintést nyújtott.
Bagi Dániel a Pécsi Tudományegyetem professzora tavaly senior kutatói ösztöndíjat nyert a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Munkájának eredményeként monográfiában foglalja össze a középkori kelet-közép-európai államfejlődési struktúrák párhuzamosságait és eltéréseit. „Közép-Európa mellett elkötelezett, mélyen és szenvedélyesen kutató előadó” – így jellemezte őt bevezetőjében Hatos Pál, az NKE Közép-Európa Kutatóintézet vezetője.
Bagi Dániel előadásában a közép-európai államstruktúrákat – a cseh, lengyel, magyar államfejlődést és egyházszervezést - hasonlította össze a középkorban. Szó volt Kelet-Közép Európa fogalmáról, amely „német és orosz találmány, a 19. század alapos európai történeti folyamatai nélkül nem lehet megérteni.” Ez azt jelenti, hogy a németek a 19. századtól felfedezték maguknak a tőlük keletre fekvő világot, amelyre megalkották a „Mitteleuropa” fogalmát. Ebbe sorolták érdekterületeiket, például Sziléziát, Pomelániát, Kelet-Poroszországot, de Erdély, a Bánság és Bácska német lakosságú részeit is. A professzor beszélt az állami szuverenitás térségbeli kialakulásáról. Ha a közép-európai államok középkori történetéről beszélünk és a királyi hatalom, egyházszervezet szempontjából vizsgáljuk a kérdést, akkor elmondható, hogy a minden tekintetben modern államstruktúrák egyedül Magyarországon épültek ki – vonta le a következtetést Bagi Dániel, aki hozzátette: a királyi hatalom alapját jelentő egyházszervezés is nálunk ment végbe teljesen, hiszen akkoriban 6-8 püspökségtől számított legitimnek egy uralkodó. Egy ilyen egyházszervezetet pedig kizárólag Szent István király államában találni, hiszen a cseheknél 1220-ban állandósult a királyi hatalom, de 1347-ig mindössze 1 püspökség létezett, Lengyelországban is csak 1320-ban ment végbe mindez. Egyházszervezet nélkül pedig nem volt szuverenitás sem.
A téma kapcsán Bagi Dániel a viták kereszttüzében álló, a 907-es pozsonyi csatát feldolgozó film kapcsán feltette a kérdést: „van-e értelme annak, hogy ilyenfajta délibábokkal küzdjünk közép-európai konkurenseink ellen?” Ilyen, soha nem igazolt őstörténeti legendái mindenkinek vannak, amit a professzor véleménye szerint tiszteletben kell tartani. Ugyanakkor nem ebben kellene konkurálni egymással, hanem arra gondolni, hogy mi az, amit igazán irigyelnek tőlünk? Bagi Dániel meggyőződése szerint nem az Attilával, vagy akár Árpád fejedelemmel való rokonságunk, sokkal inkább Szent István miatt irigyelnek bennünket, ugyanis „olyan nekik nincs, senkinek a környéken”. Olyan struktúrákat senki nem tudott létrehozni, amelyek ezer évet kibírtak. A Szent István által létrehozott egyházszervezet határai 1993-ig változatlan formában álltak fenn, de a királyi hatalom is töretlen maradt 1918-ig, a vármegyerendszer is túlélt ezer évet – zárta előadását Bagi Dániel, aki így érzékeltette, milyen különböző mértékben épülnek ki az állam struktúrái egy jól behatárolt, kis földrajzi területen, azaz Kelet-Közép-Európában.
Szöveg: Tasi Tibor
Fotó: MTI