Viták a politika teológiai gyökereiről

A szekularizációs folyamat részeként a keresztény egyházak elveszítették politikai befolyásuk nagy részét – hangzott el az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet online kerekasztal-beszélgetésén, melyen arról is szó volt, hogy erre miként igyekeztek választ adni az európai rendszerek.

Az új, „politikai” vallások létrehozásával mind a totalitárius rendszerek, mind a liberális demokráciák új módokat fedeztek fel a társadalmak megszólításához, miközben utóbbiak igyekeztek ragaszkodni a vallási és ideológiai semlegesség fenntartásához. Az eseményen elhangzott, hogy a szekularizáció terjedésével a kereszténységnek új kihívásokkal kell szembenéznie, a keresztény egyházaknak és politikai szereplőknek újra kell fogalmazniuk programjukat. A nemzetközi szakértők részvételével tartott műhelyvita arra a kérdésre kereste a választ, hogy mind elméleti, mind gyakorlati értelemben, milyen lehetséges válaszok adhatók ezen új (és régóta fennálló) kérdésekre.

Hans-Otto Seitschek, a 20. századi totalitarizmus történelmi és filozófiai vonatkozásait vizsgálva mérlegre tette a politikai vallás fogalmának korai értelmezését, értékelte a totalitarizmus politikai vallásként való létjogosultságát, de szólt Jacob Leib Talmon politikai messiástudatának perspektívájáról is. William T. Cavanaugh a nacionalizmus, mint vallás témakörét járta körül, valamint szólt olyan egyéb politikai vallásmodellekről is, mint például a lokalizmus, a patriotizmus és a nacionalizmus. Michal Gierycz a katolikus egyház álláspontjának és a demokrácia ellentmondásainak feltárásával foglalta össze az Európai Unió házassághoz, gyermekvállaláshoz kapcsolódó nézeteit. Patrick J. Deneen a liberális és posztliberális teológia elveit ütköztette, míg Phillip Blond, - aki idén csatlakozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közösségéhez - előadásában a kereszténység és a birodalomi nézetek összeegyeztethetőségéről beszélt, de szólt az univerzalizmus nehézségeiről, a nacionalizmus és kontranacionalizmus teóriáiban fellelhető ellentmondásokról, továbbá arról, hogy miként tekinthető birodalomnak az Európai Unió.

 Szöveg: Zavodnyik Blanka


Címkék: PÁK