Európai uniós mércével is korszakalkotó kezdeményezésnek nevezték a Minority SafePack-et az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet online eseményén. A már több mint egymillió uniós polgár által is támogatott kezdeményezés célja, hogy az EU javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét, és támogassa az Unió kulturális és nyelvi sokszínűségét.
Az Európai Uniónak alapvetően nincs hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatban és nincsennek is általános kisebbségvédelmi szabályok. A probléma azonban számos ország esetében valós, így jogos elvárás lehet, hogy az EU valamilyen formában szabályozza ezt a területet. Ebben hozhat jelentősebb áttörést a Minority SafePack polgári kezdeményezés, amelyhez már 1,2 millió uniós polgár is csatlakozott támogató aláírásával. A történet mintegy 10 éve kezdődött Erdélyben és jelenleg ott tart, hogy december közepén az Európai Parlament is tárgyalja majd a kezdeményezést, amelyről jövő év elején az Európai Bizottság is állást foglal. Az NKE kutatóintézete azért szervezett eredetleg jelenléti, a járvány miatt online formában megrendezett eseményt, hogy az európai parlamenti meghallgatáson elhangzottak figyelembevételével javaslatokat lehessen megfogalmazni a Bizottság számára.
„Egy olyan európai politikai eseményről van szó, amely folyamatában komoly hatással lehet a magyar közösséget érintő politikai eseményekre, erősen kötődik Közép-Európához és a magyar politikához is és szeretnénk érthetővé tenni az álláspontunkat az európai közvélemény előtt is”- hangsúlyozta köszöntőjében Navracsics Tibor, a kutatóintézet vezetője. A volt uniós biztos szerint a kezdeményezés új fejezetet nyithat az európai integráció történetében, hiszen eddig az unió jobbára csak a gazdasági jellegű kérdésekre és szakpolitikákra koncentrált, most viszont a kisebbségvédelem megjelenik az „európai belpolitika radarján” is.
Előadásában Vizi Balázs egyetemi docens a nemzeti kisebbségek védelmének történetét tekintette át az Európai Unióban. Az NKE tanszékvezetője szólt arról, hogy a kisebbségvédelem kapcsán az első igazi lökést az hozta meg, hogy a '70-es évek végétől az Európai Parlamentet közvetlenül választják meg, így ez az addig kényes téma is megjelent az európai közbeszédben. Szintén fontos lépésnek tekinthető a szakember szerint a Lisszaboni Szerződés, amelyben először jelent meg „kisebbségek” kifejezés. Vizi Balázs szólt a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájáról és a kisebbségi keretegyezményről is, amelyek szintén segítették a folyamatot.
Európai uniós mércével mérve is korszakalkotó kezdeményezésről beszélt előadásában Vincze Loránt EP képviselő is. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke sikertörténetnek nevezte a Minority SafePack-et, amely az Európai Unió történetének ötödik sikeres polgári kezdeményezése. Az erdélyi politikus szerint a sok támogató aláírás azt jelzi, hogy létrejött egy európai kisebbségi szolidaritás, hiszen a probléma mintegy 50 millió uniós polgárt érint, köztük például a kárpát-medencei magyarokat, a dél-tiroli németeket, a németországi dánokat, vagy a szlovéniai olaszokat.
Gál Kinga EP-képviselő szerint azért is nagy dolog a mostani kezdeményezés eddigi sikere, mert a kisebbségvédelem területén - saját tapasztalatai szerint is - nagyon nehéz jelentős áttörést elérni. A Hagyományos Kisebbségek, Nemzeti Közösségek és Nyelvek Frakcióközi Munkacsoportjának társelnöke hozzátette: „A lehetőségek tárháza elég nagy, az ajtó félig nyitva, a kérdés az, hogy a bizottság tovább tárja-e, vagy szép lassan megpróbálja majd azt becsukni”.
Zárszavában Koller Boglárka nemzetközi rektorhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nemzetstratégiai jelentőségű európai polgári kezdeményezésről van szó, amely jelentősen javíthat a határon túli magyar közösségek helyzetén, de teszteli az európai demokráciát is.
A témáról bővebben a Bonum Publicum decemberi számában olvashatnak.
Szöveg: Szöőr Ádám
Fotó: Szilágyi Dénes