Sorbán Kinga, az Információs Társadalom Kutatóintézet munkatársa 2020. október 30-31-én két napos online konferencián vett részt és tartott előadást, amelynek a fő témája a koronavírus járvány tömegkommunikációra és médiára gyakorolt hatása volt.
A globális, média és kommunikáció aktuális kérdéseivel foglalkozó konferencia 2020 tavaszán Olaszországban került volna megrendezésre, a szervezők azonban a járványügyi helyzet fényében kénytelenek voltak újratervezni az eseményt. A MASCOM (Media and Communication Online Conference) elnevezésű rendezvény így a népszerű Zoom alkalmazáson keresztül került megrendezésére, fókuszába pedig a világjárvány kommunikációra gyakorolt hatása került.
Az online szervezés egyik előnye, hogy kutatók a világ minden tájáról csatlakozhattak az eseményhez, a prezentált kutatások tehát igen színes képet mutattak, esett szó a járványnak az arab világ kommunikációjára gyakorolt hatásairól, de a résztvevők hallgathattak előadást az indonéz közösségi rádiók szerepéről a járványkommunikációban és a malajziai Z-generáció karantén alatti médiafogyasztási szokásairól is.
Plenáris előadásában Prof. Robert S. Fortner (University of Illinois, USA) elmondta, hogy a COVID árnyékában foglalkozni kell az infodémiával. Kutatásában a Twitter, az etikus kommunikáció és a nyilvános diskurzusok járvánnyal kapcsolatos kérdéseit járta körbe. Egy adatbányászatra használt alkalmazással több mint 1 millió járvánnyal kapcsolatos bejegyzést, tweetet vizsgált meg. Elsőként arra a kérdésre törekedett választ adni, hogy milyen szerepe van a közösségi médiának a társadalom gyógyításában, vagy éppen annak roncsolásában. Előadásában szó esett arról, hogy az amerikai erőteljesen polarizált társadalomban egyre nehezebbé válik a kommunikáció, fellángolt az oltásellenesség és sok a félretájékoztatás. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az álhíreket 70%-kal gyakrabban osztják meg (retweetelik) a felhasználók, mint a valós híreket.
A másik plenáris előadás, amelyet Prof. John V. Pavlik (Rutgers State University of New Jersey, USA) tartott, az újságírás jövőjéről szólt. Elmondta, hogy a tradicionális újságírás krízishelyzetben van, kisebb településekben régiókban „helyi hírsivatagok” alakulnak ki, mert a kisebb közösségek hírügynökségei, folyóiratai eltűnnek. Azt látja ugyanakkor, hogy a megbízható, biztos forrásból származó minőségi hírekre az embereknek van igényük, különösen a járvánnyal összefüggésben. Ezt az igényt a digitális platformok képesek kideríteni, amelyek az új üzleti modelleknek (előfizetési konstrukciók, fizetési falak) képesek lehetnek finanszírozni működésüket és megteremteni a minőségi újságírás feltételeit. A Reuters Institute 2020-as felmérésének adatai azt támasztják alá, hogy az előfizetések száma nőtt az Egyesült Államokban, vagyis az emberek hajlandóak is fizetni a minőségi hírekért.
A konferencia plenáris előadásai megtekinthetők az alábbi hivatkozáson: https://fb.watch/1F06IUcBHG/ (Prof. Robert S. Fortner előadása 22:40-től, Prof. John V. Pavlik 1:01:38-tól tekinthető meg)
Sorbán Kinga előadása a tartalomközléssel megvalósított bűncselekmények járványidőszakban történő alakulásáról szólt. Előadásában kutatónk felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány kiberbűnözésre gyakorolt hatását több okból is nagyon nehéz vizsgálni. Ezek között említést érdemel az, hogy a járvány sajnos még nem ért véget, így legfeljebb az első hullám tapasztalataiból tudunk kiindulni. Nehézséget jelent az is, hogy a kiberbűnözés statisztikailag igen nehezen vizsgálható, hiszen nem állnak rendelkezésre egységes globális statisztikák, sok ország pedig a tartalomközléssel megvalósított bűncselekmények esetében nem vizsgálja külön, hogy mely cselekményeket valósították meg online úton.
Nehézséget jelent a magas látencia, ami a kiberbűnözést általánosságban is jellemzi. Az Interpol és az Europol által készített felmérésekre és adatokra támaszkodva az már most elmondható, hogy sajnálatos módon jelentősen emelkedett a gyermekek szexuális kizsákmányolása a járvány tavaszi kezdete óta, de a félrevezető kereskedelmi kommunikáció (pl. hamis egészségügyi termékek forgalomba hozatala) és az egyészségügyi szervezetek, intézmények nevében küldött adathalász célú üzenetek számában is növekedés tapasztalható.