A határon túli magyarok európai parlamenti képviseletének fontosságára hívták fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézete (ESKI) és Kisebbségpolitikai Kutatóműhelye által szervezett április 9-i eseményen. A John Lukacs Társalgóban megtartott rendezvényen erdélyi és felvidéki magyar pártok képviselői fejtették ki gondolataikat.
„Magyarország és Szlovákia 2004-es, majd Románia 2007-es csatlakozása az Európai Unióhoz (EU) új lehetőséget nyitott a határon túli magyarok problémáinak megjelenítéséhez, ügyeik felvetéséhez az EU egyetlen, 1979 óta közvetlenül választott szervében, az Európai Parlamentben (EP)” – idézte fel köszöntőjében Gyurcsík Iván, az NKE regionális együttműködésért felelős rektori tanácsadója. A Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője kifejtette: az EU-hoz való csatlakozás politikai feltételeit az 1993-ban elfogadott koppenhágai kritériumok – amelyek között szerepel a kisebbségek védelme, jogaik tiszteletben tartása – tartalmazzák. Felhívta a figyelmet arra, hogy mindezek ellenére a nemzeti kisebbségek jogainak kérdése főszabály szerint nem része az uniós jognak, a tagállamok hatáskörébe tartozik. Kitért arra is, hogy az elmúlt 20 évben az Európai Unióról szóló szerződésbe belefoglalták „a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak” tiszteletben tartását. Hozzátette: 2009. december 1-jén az elsődleges uniós jog szintjére emelték az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amelynek 22. cikke rögzíti: „az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”.
„A nemzeti kisebbségek jogainak védelme szempontjából figyelemre méltó az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó szabályozás, amely alapján legalább egymillió uniós polgár kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség” – emelte ki Gyurcsík Iván. Hozzátette: 2018-ban elfogadták „A kisebbségek védelme és hátrányos megkülönböztetésének tiltása az EU tagállamaiban” című dokumentumot, amely kitér az őshonos, nemzeti és nyelvi kisebbségekre, valamint „Az EU-ban élő kisebbségekre vonatkozó minimumszabályok” című határozatot is.
Arról, hogy mit tud tenni egy kisebbségi képviselő az Európai Parlamentben, illetve miért fontos az, hogy a felvidékieknek és az erdélyieknek is legyen képviselete az Unióban, egy kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki gondolataikat a résztvevők. Az eszmecsere moderátora Tárnok Balázs, az EJKK ESKI vezetője volt, aki bevezetőjében kiemelte: az Európa Stratégia Kutatóintézet kiemelt feladata a magyar soros uniós elnökségre való felkészülés, ezért tartották fontosnak, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtt a kisebbségek védelmére is felhívják a figyelmet.
Ha mi komolyan vesszük a kisebbségi kérdést és az emberi, illetve közösségi jogokat, akkor nem fordíthatunk hátat a saját kisebbségeinknek, akár az Unión belül, akár azon kívül élnek – jelentette ki Sógor Csaba, aki 2007-2019-ig volt az RMDSZ EP-képviselője. Fontosnak nevezte a kapcsolatépítést és a személyes találkozások felhasználását, illetve a magyar közösség értékeinek bemutatását a különböző rendezvényeken.
„A kisebbségek védelme nem csupán nemzeti szempontból, hanem Európa szempontjából is fontos kérdés” – hangsúlyozta Csáky Pál, aki 2014-2019 között volt a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának EP-képviselője. A Petíciós Bizottság korábbi alelnöke hangsúlyozta: ki kell vívni a kollégák tiszteletét, de nem szabad megfeledkezni az egyéni prioritásokról, vagyis a magyar kisebbség védelméről, ezért mindig kell lennie valakinek, aki a „téma hordozója”.
„A kisebbségi politika, a kisebbségi identitás kérdése gyengülőben van a külhoni magyarok, így a felvidéki magyarok között is” – figyelmeztetett. Úgy fogalmazott: a felvidéki magyar kisebbség kezd egy olyan keresztútra sodródni, ahol el kell dönteni, tudnak-e még érdemben politizálni, vagy folklór kisebbséggé válnak. „Nem mindenkinek fontos ez Európában, sokan ellenérdekeltek és kihasználják azt az óriási diverziót, hogy a hivatalos európai kisebbségek közül többen már maguk sem tartják fontosnak ezt a témát” – jelentette ki Csáky Pál.
„A Minority SafePack elnevezésű kisebbségvédelmi kezdeményezést az Európai Parlament háromnegyedes többséggel támogatta” – emlékeztetett Vincze Loránt, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 2019-ben megválasztott EP-képviselője. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke kitért arra is, hogy tavaly az EP plenáris ülése elfogadta az általa kidolgozott jelentést, amely arra kérte az Európai Uniót, csatlakozzon a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményhez és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájához. „Sikerült elérni az EP-ben azt, hogy a kisebbségvédelemben megfogalmazott javaslatokat a nacionalista pártok, frakciók nem próbálják fegyverként ellenünk fordítani és mellőzni” – fogalmazott, hangsúlyozva: a magyarokat a témával kapcsolatos zászlóvivőnek tekintik Európában. Beszélt arról is, hogy Magyarországhoz hasonlóan Romániában is egy napon tartják az európai parlamenti és a helyhatósági választásokat júniusban. Felhívta a figyelmet: most több szavazatra lesz szükség ahhoz, hogy a magyar jelöltek elérjék az öt százalékos küszöböt, ami feltétele az EP képviseletüknek. Leszögezte: ez a romániai magyar kisebbség szempontjából sorsdöntő lesz.
Az, hogy a szlovákiai magyarokat jelenleg nem érik támadások, befolyásolja a hozzáállásukat a kisebbségi kérdésekhez is – mutatott rá Berényi József, a szlovákiai Magyar Szövetség EP-képviselőjelöltje. Megerősítette: az EP-ben legtöbbször csak a magyarok tartják napirenden a kisebbségi kérdéseket. Berényi József – aki a Régiók Európai Bizottságának tagja – emlékeztetett: a felvidéki magyarságnak 2019 óta nincs képviselője az EP-ben, amelynek egyik oka az lehet, hogy a felvidéki magyarok nem feltétlenül a magyar pártokra szavaznak. „Június 4-e nemcsak Trianon, hanem az összefogás napja is – amely négy nappal a választások előtt lesz –, ezért az erdélyi és a magyarországi barátainkat is arra kértük, jelenítsük meg a nagy Kárpát-medencei összefogást, hogy minél többen legyünk majd Brüsszelben és Strasbourgban a közös érdekeink védelmében” – szólított fel a politikus.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna
Fotó: Szilágyi Dénes