College of Visegrad: előtérben a közép-európaiság

„A közép-európaiságról való közös gondolkodás, a nemzetek közötti együttműködés most hangsúlyosabb mint valaha – fogalmazott Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora a College of Visegrad+ Weekend University többnapos esemény nyitó rendezvényén április 4-én, az egyetem Széchenyi Dísztermében. A konferencián elhangzott, hogy a visegrádi együttműködés napjainkban épp olyan fontos, mint 700, 33 vagy 20 évvel ezelőtt, hiszen – mint az uniós tagállamok regionális együttműködése – hozzájárulhat a közös érdekérvényesítő képességhez. Az elmúlt időszak ugyanakkor a visegrádi együttműködés számára sem volt könnyű, így most még fontosabb a jövőbe tekinteni. A College of Visegrad+ Weekend University program célja, hogy közelebb hozza egymáshoz a négy ország fiataljait, ezzel is elősegítve a konstruktív párbeszédet.

„A V4-együttműködés jelentősége vitathatatlan” – emelte ki megnyitóbeszédében Deli Gergely. Hangsúlyozta, hogy az NKE az elmúlt években számos konferenciát rendezett a témában. Elmondta, hogy 15 visegrádi országbeli felsőoktatási intézménnyel ápol az NKE együttműködési megállapodáson alapuló nemzetközi partneri viszonyt, valamint az egyetem együttműködő intézménye a „Think Visegradnak”, a V4-országok tudásközpont-hálózatának, amely a stratégiai jelentőségű regionális kérdések megvitatására biztosít teret és lehetőséget.

Prőhle Gergely, az NKE John Lukacs Intézetének programigazgatója és a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója az esemény házigazdájaként beszédében felelevenítette, hogy a visegrádi országok összefogása a kommunizmusban még álmodozásnak számított, ugyanakkor a rendszerváltozások után már egy erős hálózattá alakult, aminek az egyik formája a V4 volt.  

Ugrósdy Márton, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Politikai Igazgatói Irodát vezető helyettes államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a közép-európaiság ideológia és filozófiai kontextus is. Kiemelte, hogy mivel a négy országot összefogó régió Nyugat és Kelet között helyezkedik el, ez a földrajzi helyzet nagyon meghatározta politikai viszonyulását is. Mint mondta, a V4-ek közös identitásához az is hozzátartozik, hogy az évszázadok alatt a függetlenségért vívott harc határozta meg leginkább a történelmüket. Hozzátette, hogy jelenleg az ukrajnai háború kihívást jelent az együttműködésnek.

Petr Mareš, a Nemzetközi Visegrádi Alap ügyvezető igazgatója az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet. Bár szerinte az együttműködés perspektívája nem olyan fényes jelenleg, hiába lehet olyan hangokat hallani Csehországban vagy Lengyelországban, hogy a visegrádi együttműködés halott, szerinte nincs okunk aggodalomra. Emlékeztetett, hogy 1989-ben változás történt Európa-szerte megnyíltak a lehetőségek az együttműködésre és a V4-országok is megértették, hogy közel állunk egymáshoz és sokkal jobb lesz akkor, ha együttműködünk.

A beszédek utáni első kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők a visegrádi együttműködés a XX. és a XXI. század fordulójának témájában mélyedtek el. Ladislav Cabada, a prágai Metropolitan Egyetem rektorhelyettese arról nyilatkozott, hogy a V4-együttműködés szerinte hogyan hat a fiatal generációkra. Mint mondta, az oktatók és a tanítványok, a közöttük lévő kapcsolat komoly szerepet játszik a cseh kultúrában és politikában, valamint elkötelezettek a közép-európai együttműködés mellett.

Dominik Šoltys, a szlovák Pavol Jozef Šafárik Egyetem Jogi Karának képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az egység a sokféleségben mottóját ebben az esetben is szem elő kell tartani. Úgy látja, hogy a közös örökséget ünnepelni kell, amely optimista gondolatokat eredményez és hidat épít a jövő felé.  Piotr Szwedo, a lengyel OKSPO Center for Foreign Law Schools vezetője hangsúlyozta, hogy több egyetemi, intézményi együttműködés kellene még, hogy 20-30 évre előre tudjunk gondolkodjunk.  

Bába Iván, a Külügyminisztérium korábbi közigazgatási államtitkára személyes tapasztalatairól beszélt – korábbi varsói nagykövetként – a rendszerváltás előtti időkből, amikor Közép-Európa még csak egy álom volt. Kiemelte, hogy a négy országnak közös sorsa, gyökere és identitása van.

A nagyköveti kerekasztal – amelynek moderátora, Nagy Dénes András, a College of Visegrád+ program koordinátora volt – a V4 jövőjéről szólt. Eva Dvořáková, a Cseh Köztársaság magyarországi nagykövete szerint ugyan a történelem során a környező országoknak nem volt könnyű az együttműködés, de Václav Havel Lech Wałęsa és Antall József öröksége példa értékű. Hangsúlyozta, hogy a csereprogramok, a határon átnyúló együttműködések, az oktatók támogatása elsődleges fontosságú kell, hogy legyen, ami a régió belső kohéziójának alapjait is erősíti. Gabriel Szőke, a Szlovák Köztársaság Kül- és Európai Ügyek Minisztériumának V4-es államokért felelős osztályvezetője kiemelte, hogy hatalmas eredmények születtek a közös összefogásból az elmúlt 33 évben, a különböző hátterek ellenére.

Sebastian Kęciek, Lengyelország magyarországi nagykövete hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy a négy ország együtt maradjon és együttesen lépjenek fel különböző területeken, valamint, hogy közösen építsék tovább a közép-európai régiót.

Légrádi Zsófia nemzeti V4 koordinátor , Varju Krisztina, a Külgazdasági és Külügyminisztérium az európai kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkárának képviseletében a közös szakpolitikák kiépítését hangsúlyozta, amelyek kapcsolódnak a szuverenitáshoz és a versenyképességhez. Ilyen a többi között a mezőgazdaság.

Záróbeszédében Liliana Śmiech, az NKE nemzetközi főigazgatója szerint a College of Visegrad+ Weekend University nyitó rendezvénye tanulság arra nézve, hogy milyen fontos az együttműködés, és hogy a kapcsolatainkat folyamatosan építeni kell a régión belül. Hozzátette: elkerülhetetlen, hogy a következő generációkat is felruházzuk ezzel a felelősséggel. „ Ez lesz a College of Visegrad+ küldetése” – zárta gondolatait Liliana Śmiech.

 

Szöveg: Harangozó Éva

Fotó: Szilágyi Dénes