Űrpolitika: stratégiai és európai kérdések. Francia-magyar perspektívák címmel szervezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Világűrjog és -Politika Kutatóintézete (VPKI) március 27-én, az NKE Széchenyi Díszteremben. Az előadók arra keresték a választ, hogy milyen védelmi kihívásokkal néz szembe ez a terület, Európában hogyan tudnak hatékonyan együttműködni az országok és milyen, az űrkutatással kapcsolatos képzések léteznek Magyarországon és Franciaországban.
Pier Paolo Pigozzi, az NKE nemzetközi rektorhelyettese megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: az új technológiák lehetőséget teremtenek arra, hogy kiaknázhassuk a világűr végtelen lehetőségeit. De – mint mondta – ezek a fajta lehetőségek számos nemzetbiztonsági kockázatokat is rejtenek. Felhívta a figyelmet, hogy a Ludovika 2012-ben indította útjára Világűrjog és -Politika Kutatóintézetét, amely intézet kapcsolatban áll az Európai Űrügynökséggel.
Claire Legras, Franciaország magyarországi nagykövete hangsúlyozta, hogy az űrpolitikai együttműködés Magyarország és Franciaország között folyamatosan megújul, amelybe gazdasági és védelmi kérdések, valamint a távközlés, navigáció és természettudományos kutatások is beletartoznak. Hozzátette, hogy most már a magánszektor is képviselteti magát az állami szektoron kívül ezen a területen, ezért is fontos, hogy az országok hatékonyan együtt tudjanak működni.
„A francia és a magyar űrperspektíva nagyon ígéretes” – emelte ki Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért és energiabiztonságért felelős államtitkára. Megjegyezte, hogy hazánk az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet az űrtevékenységre, ide tartozik a KKM-ben működő űrpolitikáért felelős főosztály. Hozzátette, hogy Franciaország és Magyarország közös érdeke a nemzetközi szervezetekben való közös fellépés, amely segíti a biztonság kiépítését és a transzatlanti űrstratégiát.
Hervé Derrey, a Thalės Alenia Space elnök-vezérigazgatója a konferencián bemutatta a cégét, amely tizenhét országban van jelen, és több mint negyven év tapasztalatot tudhat magáénak. Fő tevékenységük a telekommunikáció, a navigáció, de megkerülhetetlen szereplők a hírszerzésben és a katonai adatgyűjtésben. A cég 2021-ben stratégiai megállapodást írt alá a KKM-el.
Xavier Pasco, a francia Fondation pour la recherche stratégique think-thank igazgatója előadásában azt fejtette ki, hogy 2024-ben milyen az űrkörnyezet. Kiemelte, hogy az űrtevékenység a digitalizáció miatt változik ilyen gyorsan. Szerinte az a kérdés, hogyan lehet ezeket az újfajta kompetenciákat felhasználni és hogyan lehet az űrkörnyezetet biztonságossá tenni.
Ferencz Orsolya, a KKM űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrstratégiáról szólva elmondta, hogy legfőképpen az ipari kapacitást valamint az oktatási és diplomáciai területeket fejlesztik és eddig több mint 20 bilaterális egyezmény írtak alá.
A bevezető előadások utáni kerekasztal-beszélgetések első részében a katonai kihívásokról osztották meg véleményüket a meghívottak. Sylvain Debarre ezredes, a NATO toulouse-i Space Centre of Excellence kiválósági központjának igazgatója emlékeztetett, hogy 2019-ben a NATO kiadott egy olyan közleményt, amely szerint, ha az űrben történik egy katonai tevékenység, akkor az az 5. cikkely életbe lépését is jelentheti, így az űr katonai műveleti térnek is számít. Felhívta a figyelmet, hogy kialakult a fenyegetettség kérdése az űr felé a Föld irányából, ezért fontos tudni, hogy mi történik pontosan a világűrben.
Laurent Marthinet, a Francia Védelmi Minisztérium Jogi Főosztálya peres ügyekért felelős aligazgatójának helyettese a 2008-as francia űrtörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy abban a jogszabályban még nem alakították ki az ellenőrzés hatékony gyakorlását, amely a terület műszaki és adminisztratív részeire vonatkozott volna. Hangsúlyozta, hogy az űrtevékenységek felhasználását is ellenőrizni kell.
Sárhegyi István, a 4iG Space &Technology Zrt. megbízott vezérigazgatója előadásában részletezte, hogy a nyolcezer munkavállalóval rendelkező vállalat az informatika, a telekommunikáció, valamint és az űr- és védelmi ipari területen tevékenykedik. Megemlítette a drónipart is, ahol vezető szerepet szeretnének majd játszani.
Horváth Attila alezredes, a Magyar Honvédség Műhold Operációs Képességek Osztályának osztályvezetője arra tért ki előadásában, hogyan lehet bebizonyítani az ártó vagy nem ártó szándékú közlekedést két műhold között az űrben, amely szintén további kérdéseket vet fel.
A második panelbeszélgetés az európai együttműködésről szólt: Jean-Francois Rapin, Pas-de-Calais megye szenátora szerint a kereskedelmi ambíciók miatt új helyzetek állnak elő az űrversenyben, amelyek Európa szerepét gyengítik. Úgy látja, hogy a világűr ellenőrzése szuverenitásunk kérdésévé vált. Szerinte: „Aki uralja az űrt, az uralja a szuverenitást”.
Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára beszélt a 2021-ben elkészült első magyar űrstratégiáról és arról, hogy a szaktárca ebbe idén hogyan kapcsolódott be, elsősorban az iparfejlesztés területén.
Bernard Luciani, a francia űrkutatási hivatal (CNES) európai és nemzetközi ügyekért felelős igazgatóhelyettese úgy fogalmazott, hogy Franciaországban soha nem volt ilyen mértékű az űrpolitikai fejlesztés, mint most. Szerinte fontos, hogy a magánszektornak is megnyissák ezt az ipart.
Bartóki-Gönczy Balázs, a VPKI vezetője arról beszélt előadásában, hogy probléma van az európai autonómiai képességek terén, e mellett alulfinanszírozott az űrszektor Európában. De vannak ígéretes lépések, mint a navigációs műholdrendszer kiépülése.
Mathieu Bataille kutató, az Európai Űrpolitikai Intézet biztonság- és védelempolitikai vezetője szerint az európai uniós űrrendszerek védelmének javítására van szükség, ezzel együtt választ kell adni az űrből jövő fenyegetésekre. Mint mondta, ezek a témák fontosak lesznek a nyáron kezdődő magyar uniós elnökség idejében.
Az ágazatban lévő szakmai képzésekre rátérve, Horváth Bianka, az UniSpace programigazgatója elmondta, hogy a 17 egyetemből álló konzorcium 2019-ben kezdte meg az együttműködést a KKM-el. Kiemelte, hogy ez nem egy szokványos egyetemi képzés, hanem sokkal inkább gazdaságközeli.
Csurgai-Horváth László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense az űrörökségről szólva felelevenítette, hogy az elmúlt évtizedekben sok űrkutatással kapcsolatos projektben vettek részt, ilyen volt a Halley-üstökös, valamint a Rosetta-küldetés. A docens a BME-n lévő űrmérnök mesterképzésüket és az űrtechnológiai szakértő képzésüket emelte ki előadásában.
Philippe Achilleas, a Paris-Saclay Egyetem jogászprofesszora az űrjog témakörét fejtette ki felszólalásában, Emmanuel Zenou, a francia ISAE-SUPAREO űrmérnöki iskola nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója pedig arról beszélt, hogy az intézményük a védelem és a légiközlekedés területén működik, magas szintű mérnököket képeznek, amelynek célja, hogy Franciaország Európa számára biztosítsa a függetlenséget és a prosperitást ezen a területen.
Szöveg: Harangozó Éva
Fotó: Szilágyi Dénes