Ki az igazi hazafi? – Patriotizmus és nemzettudat a XVIII. század végén

A XVIII. és a XIX. század fordulójának politikai gondolkodását, a hazafiságról alkotott koncepciókat tárja elénk Hőnich Henrik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont Molnár Tamás Kutatóintézet (MTKI) tudományos munkatársának monográfiája. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent Ki az igaz hazafi? Közösségfogalmak és patriotizmus a 18. század végi Magyarországon: egy politikai értekezés és kontextusai címe művet március 25-én mutattak be az NKE John Lukacs Társalgójában.

Hőnich Henrik először doktori disszertációjában írt a témáról, majd e-book-ként jelent meg a mű, amelynek könyv változatát tavaly adták ki – idézte fel köszöntőjében Molnár Attila Károly eszmetörténész, az MTKI vezetője.

A kötet szerzője Osvald Zsigmond 1792-ben megjelent, Az igaz hazafi című munkájának szövegközpontú-kontextualista elemzésére vállalkozott, amelynek legfontosabb célja, hogy egyetlen példán keresztül rávilágítson a korszakot leginkább meghatározó rendi-nemesi gondolkodásmód jellegzetességeire. A művet Velkey Ferenc történész, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi docense mutatta be, aki saját elmondása szerint hat alkalommal találkozott az éppen aktuális szöveggel.

„Hőnich Henrik kötete egy önálló szakmunka, amely amellett, hogy egy konkrét mű elemzésére irányul, igen bőséges primer forrásanyagra épül” – jelentette ki Velkey Ferenc, aki szerint a szerző elméleti módszertani felkészültsége meggyőző, szakirodalmi ismeretei szerteágazók. Kifejtette: a könyv értéke, hogy eredményesen és hatékonyan dolgoz fel egy XVIII. század végi, teoretikus értelemben is számottevő és az eddigi kutatások által mellőzött szöveget. „A politikai nyelveknek, vagy beszédmódoknak a századelőn a keveredés volt a meghatározó létmódja, vagyis a könyvben olvasható beszédmódok sajátos egybehangzásait vizsgáló fejtegetések kifejezetten újszerűek – erősítette meg a történész.

„Ez egy őszinte vállalkozás és önmegértési kísérlet is” – jelentette ki. Úgy fogalmazott: a történészek közötti vitában van tétje annak, hogy a reformkort érdemes-e külön nemzeti pátosszal egy olyan korszaknak tekinteni, amely egyedi módon határozza meg a magyar polgárosodást. Hozzátette: az ilyen munkák mély vizsgálata vezethet a gondolkodás egykori folyamatainak és problémáinak mélyebb megértéséhez. „A könyv alapjául szolgáló szöveg nem pusztán azért lehet hasznos, mert különleges munka, hanem azért, mert sok mindent megtudhatunk általa a kor gondolkodásáról” – összegezte Velkey Ferenc, kitérve arra is, hogy a szerző több angol és német nyelvű szakirodalmat is felhasznált a könyv megírásához.

Ez a kötet az 1790-es évek nagy nyelvre, nemzetre és hazafiságra vonatkozó vitáiról szeretett volna átfogó elemzést adni, de a több száz pamflet helyett egy szöveget állított a középpontba – idézte fel a mű keletkezésének történetét Hőnich Henrich. Kiemelte: ugyanazokra a kérdésekre igyekezett választ találni egy személyen keresztül, mint amiket a többi szöveg kapcsán is feltett volna. Véleménye szerint egy gyakorlottabb írónak képesnek kell lennie a saját perspektívájától elvonatkoztatni és az olvasó szemével is látni azt, amit ír. A korszakot intenzív sűrűsödési pontnak nevezte a patriotizmus szempontjából, mert gyorsan változott a politikai helyzet.

 

Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: hazafi