A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének (PÁK) meghívására Magyarországra látogatott Ryan R. Holston amerikai politikatudós, a Virginia Military Institute Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudományi Tanszékének professzora, aki március 20-án előadást tartott a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. Előadásában a kiemelkedő 20. századi német filozófus, Hans-Georg Gadamer (1900‒2002) filozófiájának politikatudományi alkalmazhatóságát mutatta be.
Az előadót Hörcher Ferenc kutatóprofesszor, a PÁK intézetvezetője mutatta be a megjelenteknek, ráirányítva a figyelmet Holston Tradition and the Deliberative Turn: A Critique of Contemporary Democratic Theory [A hagyomány és a deliberatív fordulat: A kortárs demokráciaelmélet kritikája] című könyvére, melynek témája az intézetben folyó több kutatáshoz is kapcsolódik.
Holston előadásának kiindulópontja a politikatudományi mainstream „deliberatív demokrácia”- elméletének bírálata volt, mivel a fogalom arisztotelészi gyökereivel szemben ez a megközelítés nem az állampolgár és a politikai rendszer morális karakterére helyezi a hangsúlyt, hanem a szabadság és egyenlőség absztrakt liberális értékeire, melyek akkor lennének biztosítva az állampolgárok körében, ha közös megvitatást követő konszenzus alapozná meg a törvények legitimitását. A „deliberatív demokrácia” elméletének gyökerei Rousseau és Kant filozófiájára vezethetők vissza, és kortárs változata John Rawls és Jürgen Habermas munkássága nyomán terjedt el.
Gadamer filozófiai hermeneutikájának politikaelméleti alkalmazásával Holston erős kritikát fogalmazott meg a kortárs demokráciaelméletekkel szemben, mivel azok figyelmen kívül hagyják a közös ügyekről folytatott párbeszéd alapvető előfeltételeit, magától értetődőnek véve a közös alapértékek meglétét. Gadamer filozófiájára alapozva Holston meggyőzően érvelt a mellett, hogy a kortárs demokráciaelméletek univerzális racionalitással és megvitathatósággal kapcsolatos nézetei utópikusak, a gyakorlatban nem megvalósíthatók. Az erkölcs ugyanis nem választható el a konkrét történelmi kontextusoktól, melyekben a közös megértést lehetővé tevő nyelv ismételt használat során kifejlődött. Valós deliberáció (tanácskozás, megvitatás) így csak szerves történelmi fejlődés során létrejött közösségekben lehetséges, ezeknél tágabb szinten nem.
Gadamernek az erkölcs társadalmi beágyazottságával kapcsolatos elmélete a baloldali Habermas és a jobboldali Leo Strauss részéről egyaránt kiváltotta az erkölcsi relativizmus vádját, ez a bírálat azonban Holston szerint nem számol azzal, hogy az igazság másként mutatkozik meg különböző területeken, mivel természettudományos értelemben vett bizonyosság erkölcsi kérdések terén soha nem érhető el.
Holston részletesen elemezte Arisztotelész Gadamerre gyakorolt hatását a fronészisz (gyakorlati okosság), proaireszisz (elhatározás), episztémé (tudomány), techné (szakismeret), ergón (funkció), éthosz (jellem) és logosz fogalmai összefüggésrendszerének kifejtésével. Az etikai választáson alapuló döntéshez szükség van szünesziszre is, a kölcsönös megértés aktusára, mely azonban csak barátságon (fília) alapuló kapcsolatokban lehetséges. Valódi megvitatásról ezért csakis a fília által összekapcsolt közösségekben lehet szó, és az etika szükséges előfeltétele egy konkrét emberi közösséghez való kötődés. Sok kortárs gondolkodó vélekedésével szemben elfogulatlan erkölcsi ítélet nem lehetséges, mivel a jó és a rossz mibenlétéről csak konkrét szituációkban a barátok ítéletét figyelembe véve lehet dönteni.
Előadása zárásaként Holston arról beszélt, hogy Gadamer a hagyomány és a tekintély mellett az előítéletek rehabilitálására is törekedett. A német gondolkodó tagadta a felvilágosodás és örökösei által hirdetett előítéletmentes megértés lehetőségét, mivel álláspontja szerint a hagyomány minden valós megértés lényegi előfeltétele. A nyugati liberális demokráciák jelenkori válsága Holston szerint arra vezethető vissza, hogy hiányzik az igazság és a valóság közös felfogása, ami csak a közjó mibenlétéről alkotott sensus communis révén lenne helyreállítható. Gadamer szerint azonban ilyen tudás csak az etikus életen belül lehetséges, így normatív fontossággal bír az etikus személyiség kialakulása. A valós megértés szükséges előfeltételeiről való megfeledkezés súlyos következményekkel jár, és a racionális politikai vita fontosságát hangoztatók minden fáradozása ellenére a közjó mibenlétéről folyó társadalmi párbeszéd ezen előfeltételek hiányában mindig kudarcra lesz ítélve.
Holston előadására adott válaszában Hörcher Ferenc a Gadamer által képviselt állásponttal kapcsolatban három lehetséges ellenvetést fogalmazott meg. Ezek a relativizmus vádja, a közösség méretének kérdése és a multikulturalizmus problémája. Válaszában Holston arra utalt, milyen fontosnak mutatja Gadamer filozófiája a szélsőségek közötti arisztotelészi középút választását. Összekapcsolta ezt a kérdést Edmund Burke konzervatív politikai gondolkodásával. Kérdésre válaszolva Holston kifejtette, hogy feltételezése szerint Gadamer vitatná napjaink demokráciával kapcsolatos felfogását. Az esemény a közönség soraiból érkező kérdésekkel ért véget.
Szöveg: Tóth Kálmán
Fotó: Szilágyi Dénes