Trianon a magyarság legfőbb szimbólumává nőtte ki magát

A románok Magyarországtól való elszakadásáról, a Vix-jegyzékről, az első szlovák diktátorról, az elcsatolt területekről érkező menekültekről és a gazdaság trianoni békeszerződés utáni helyreállításáról is olvashatnak a téma iránt érdeklődők az új Trianon enciklopédiában. A Ludovika Egyetemi Kiadó, a Trianon 100 Kutatócsoport és a Habsburg Ottó Alapítvány legújabb kiadványát március 19-én mutatták be a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Zrínyi Termében.

Az Ablonczy Balázs, Hatos Pál, Nagy Szabolcs, Szeghy-Gayer Veronika és Zahorán Csaba szerkesztésében megjelent, 74 szócikket tartalmazó Trianon enciklopédia bemutatóján Hatos Pál, az Eötvös József Kutatóközpont Közép-Európa Kutatóintézete vezetőjének köszöntője után Fejérdy Gergely, a Habsburg Ottó Alapítvány tudományos elnökhelyettes elmondta: az osztrák politikus ugyanolyan elszenvedője volt Trianonnak, mint a magyarok, és ennek többször hangot is adott az Európai Parlamentben.

A könyvben szerepelnek egyebek mellett a Trianonnal kapcsolatos külföldi vonatkozások és a magyar szakirodalomban csak említés szinten szereplő történések is – emelte ki a Trianon enciklopédia bemutatásakor Romsics Gergely. A történész szerint „ez a kötet megérteni és megértetni szeretne”, ugyanakkor „egy széles történelemfelfogás mellett kötelezi el magát”. „Trianon nemcsak frakkok és abroszok, de még csak nem is térképek és beszédek története” – jelentette ki, hangsúlyozva: Trianon a civilekről, a katonákról és mentalitásokról szól. Úgy fogalmazott: Trianon nemcsak magyar történet, másoknak ez egyesítés, vagy államalapítás attól függően, hogy a határ melyik oldalán állnak.

A kötet bemutatása után Romsics Gergely Ablonczy Balázs történésszel, Hatos Pállal, valamint Jeszenszky Géza történész-diplomatával beszélgetett.

A Trianon enciklopédia ötlete még a COVID-járvány előtt merült fel Hatos Pálban, a szerzők pedig minden probléma nélkül tudtak együtt dolgozni – elevenítette fel a szerkesztés körülményeit Ablonczy Balázs. A szócikkek íróiról elmondta, hogy világnézetükben és szakmai szempontjaikat tekintve nagyon különbözőek, ugyanakkor a szakma legjobbjai közé tartoznak. Kiemelte: nem szükséges folyamatában olvasni az enciklopédiát, bárhol el lehet kezdeni. A szerkesztéssel kapcsolatban lényegesnek nevezte, hogy leírják, mit tud a magyar kutatás a témáról, a szócikkek végén pedig elhelyeztek néhány magyar és külföldi szakirodalmi hivatkozást, így segítve azok tájékozódását, akiket mélyebben érdekel a téma.

„A magyar ember számára ősdilemma az, hogy írhatunk, vagy beszélhetünk-e előítélet és harag nélkül Trianonról” – jelentette ki Jeszenszky Géza, hangsúlyozva: minden magyarnak személyes köze van ehhez a témához. Felidézte, hogy a nagyszülei közül hárman a mai Magyarország határain kívül születtek, ezért gyerekkorától foglalkoztatta, miért köttethetett meg egy ilyen béke. Úgy fogalmazott: számára a miniszterség azt jelentette, hogy tud-e valamit orvosolni abból, ami Trianonban történt, és erről könyvet is írt. „Gyógyítani lehet, de a heg ott fog maradni. Beletörődni, vagy átkozódni nem lehet” – erősítette meg. Hangsúlyozta: a mítoszok nem tűntek el azzal, hogy azok cáfolatát megírták, ezért közérthető formában kell választ adni a kérdésekre. Véleménye szerint, ha a szomszéd országokat nem is tudják meggyőzni, de a kötet útmutatóul szolgálhat az olvasók számára és elősegítheti a külföldi történészekkel folytatott eszmecserét is. Fontosnak nevezte, hogy legyen diskurzus a határon túl magyarsággal is.

Nem lehet a töredékességét eltakarni egy ilyen munkának – mutatott rá Hatos Pál, kiemelve: kérdéses az, hogy konszenzust tudnak-e elérni, vagy véglegesen le tudják-e zárni a Trianonról szóló vitát. Hozzátette: kérdés az is, „lehet-e egy ilyen kötet eszköze az emlékezet kiegyenlítődésének, vagy érdekegyesítésének”. „Trianon az elmúlt 10-15 évben a magyar történelem legfőbb szimbólumává nőtte ki magát” – jelentette ki Hatos Pál. Úgy fogalmazott: ezzel a problémával csak olyan történész tud foglalkozni, aki magyar, vagy nagyon mély ismeretei vannak a témáról.

 

Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna

Fotó: Szilágyi Dénes


Címkék: Trianon